Webshopok, figyelem! Hatályba lépett a terület alapú tartalomkorlátozás tilalma!

Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. , Dr. Sándor Géza Árpád | 2018.12.13 | Fogyasztóvédelem és e-kereskedelem

2018. december 3. napján hatályba lépett az Európai Parlament és a Tanács 2018/302. számú rendelete (a továbbiakban: Rendelet) a belső piacon belül a vevő állampolgársága, lakóhelye vagy letelepedési helye alapján történő indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozással és a megkülönböztetés egyéb formáival szembeni fellépésről.

A Rendelet az összekapcsolt digitalizált egységes piac megvalósításának része; a tárgykörbe tartozik a távközlési szabályok reformja körében a roamingdíjak eltörlése, a közös európai adatvédelmi szabályozás (GDPR) bevezetése, továbbá például a szerzői jogra valamint az online vásárlásokra vonatkozó fogyasztóvédelmi szabályok korszerűsítése is.

A belső piacban rejlő lehetőségek teljes mértékű kiaknázása érdekében nem elegendő csupán a tagállamok közötti állami szintű akadályokat felszámolni, de szükséges fellépni az olyan kereskedőkkel szemben is, akik az áruikhoz és szolgáltatásaikhoz való – online és offline – hozzáférés tekintetében más tagállambeli vevőkkel szemben eltérő általános hozzáférési feltételeket alkalmaznak ­– rögzíti a Rendelet.

Az uniós döntéshozók úgy látják, hogy a határokon átnyúló ügyletek aránya még mindig viszonylag alacsony, így az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás és a vevő állampolgárságán, lakóhelyén vagy letelepedési helyén alapuló megkülönböztetés más formáinak felszámolása elősegítheti az egész belső piacon a növekedést. Immár tilos IP-cím, az áruk kiszállításának céljából megadott cím, a nyelvválasztás vagy azon tagállam, amelyben a vevő készpénz-helyettesítő fizetési eszközét kibocsátották alapján különbséget tenni a vevők között.

A kereskedők az alábbi helyzetekben nem alkalmazhatnak megkülönböztetést a vevőkkel szemben:

• a kereskedő egy olyan tagállamban értékesíti az árukat, ahová kínál szállítást, vagy az árut a kereskedő és a vevő közötti megállapodás szerinti helyszínen veszik át;
• a kereskedő elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokat biztosít;
• a kereskedő szolgáltatásokat nyújt, és e szolgáltatásokat a vevő valamely olyan ország területén veszi igénybe, amelyben a kereskedő üzleti tevékenységet folytat.

Fontos kiemelni, hogy a Rendelet a vevő fogalmat használja, így a Rendelet nem csak a fogyasztókat, hanem a vállalkozásokat is védi, kivéve, ha az adott áru viszonteladási vagy hasonló célból kerül megvásárlásra. Kiemelendő azonban az is, hogy a Rendelet nem minden ágazatban alkalmazandó; így például a kivételi körbe tartoznak: az általános érdekű nem gazdasági szolgáltatások, a pénzügyi szolgáltatások, az audiovizuális szolgáltatások, a szerencsejátékok vagy a szerzői és szomszédos jogok területe.

A Rendeletet természetesen nem elszigetelten, önmagában kell alkalmazni, hanem a kereskedőknek a Rendelet szabályait integrálni kell a már meglévő rendszereikbe, és a Rendelet előírásainak való megfelelés során (pl. webshop ÁSZF-ek kiigazítása) továbbra is figyelemmel kell lenniük a versenyjogi, a fogyasztóvédelmi, az adatvédelmi, az adójogi és más egyéb szabályokra.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.