Címlapon közzétenni a helyreigazítást? Na, még mit nem!

Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Farkas Tímea | 2019.02.07 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Na, még mit nem! – gondolhatja a szerkesztőség, akitől a sérelmet szenvedett fél helyreigazító közlemény közzétételét kérte, miután magazinuk címlapján valótlan tényeket közöltek róla. A szerkesztőség aggodalma érthető, hiszen rendkívüli módon aláásná a lap tekintélyét, ha rögtön a címlapon azzal találkozna az olvasó, hogy „Elnézést kedves olvasóink, korábbi lapszámunkban valótlanságokat állítottunk X személyről”. Ugyanakkor gondolni kell arra is, hogy a sérelmet szenvedett személy tekintélyét is aláásta a róla megjelenő valótlan közlés. Bár kecsegtetőnek tűnhet a nagyobb lapszámeladás érdekében hangzatos szalagcímekkel ellátni az újságok címlapját, valótlan tényeket mégsem ajánlott ott – és máshol sem – közölni, ugyanis a helyreigazító közleményt olyan módon kell közzétenni, ahogy a jogsértés megvalósult.

Érdemes tudni, hogy a címlapon szereplő címek, közlések és a belső oldalakon szereplő cikkek külön vizsgálandók. A bírói gyakorlat alapján önmagában a címlapon történő közlés helyreigazítása már akkor is megalapozott lehet, ha a címlapon lévő szöveg valótlan tényállítást tartalmaz, vagy hamis látszatot kelt, függetlenül attól, hogy maga a cikk mit tartalmaz. Előfordulhat tehát, hogy címhez kapcsolódó cikk egyáltalán nem tartalmaz valótlan állítást, azonban ettől függetlenül a címoldalon szereplő valótlan tényállítás önmagában is megállja a helyét.

Azok ugyanis, akik egy újságosnál állva csak rápillantanak a címlapra, de nem nyitják ki az újságot, és nem győződnek meg az állítás tényleges valóságtartalmáról, téves következtetéseket vonhatnak le a sérelmet szenvedett félre vonatkozóan.

Amennyiben valakiről valamely sajtótermékben valótlant állítanak, az követelheti a sajtószervtől, hogy a sérelmezett közleményhez hasonló módon és terjedelemben tegyenek közzé helyreigazító közleményt a tényállítás valótlanságáról, és arról, hogy ahhoz képest melyek a valós tények. E jogszabály és a következetes bírói gyakorlat alapján, a címlapon megjelenő valótlan tartalmú közlés esetében a helyreigazítást ugyanott, azaz a címlapon kell közzétenni, mert csak ez felel meg azon törvényes követelménynek, hogy a helyreigazítást a sérelmezett közléssel „hasonló módon” kell közzétenni. A fentiek alapján nem választhatja tehát a szerkesztőség, hogy az újság végén, apró betűvel összefoglalja a helyreigazító közleményt.

Az ítélkezési gyakorlat szerint a címlapon szereplő címek szerepe és súlya rendkívül hangsúlyos, mert azok célja nem kizárólag az informálás, hanem egyúttal a figyelemfelhívás is. A címlapok tömör és sarkított megfogalmazásai lényegesen szélesebb olvasói közeghez jutnak el, mint maga a cikk. Ennek következtében a címlapon megjelenített valótlan tartalom helyreigazítása csak akkor érheti el azt az olvasói közeget, melyhez a sérelmezett közlés is eljutott, amennyiben a helyreigazítás is ugyanezen a platformon jelenik meg.

Nem érdemes tehát a gazdasági érdekek miatt valótlanságokat közölni. Egy hangzatos cím, ami az egyik hónapban nagyobb bevételt hoz, a másik hónapban alááshatja a szerkesztőség hitelességét.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.