Direkt marketing és hírlevél – alapvető követelmények a GDPR tükrében – 1. rész

Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Varga Júlia | 2019.02.14 | Adatvédelem

Megújult adatvédelmi tájékoztatónk! Iratkozz fel Te is újra a hírlevelünkre! Erősítsd meg korábbi feliratkozásod! Elkötelezettek vagyunk a személyes adataid átlátható kezelése iránt, gyere, járulj hozzá ismét a hírlevél-szolgáltatásunkhoz! Ismerős? Mióta a rettegett GDPR alkalmazandóvá vált, sokan kaphattunk különböző szolgáltatóktól a megújult hírlevél-feliratkozásunk kapcsán felkérést. Cikksorozatunkban a GDPR és egyéb nemzeti jogszabályok által meghatározott kereteket járjuk körbe a direkt marketing és a hírlevél célú megkeresések kapcsán. Tényleg ennyivel szigorúbbak lettek a követelmények? Miről szól a hírlevél körüli GDPR pánik?

A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: reklámtörvény) értelmében természetes személynek, mint reklám címzettjének közvetlen megkeresés módszerével, így különösen elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű más egyéni kommunikációs eszköz útján kizárólag akkor közölhető a reklám, így a hírlevél is, ha ahhoz a reklám címzettje előzetesen egyértelműen és kifejezetten hozzájárul. A hivatkozott rendelkezés értelmében tehát a GDPR által meghatározott adatkezelési jogalapok közül hírlevél és direkt marketing céljából személyes adat csak az érintett hozzájárulásával kezelhető, más jogalap nem alkalmazható. A reklámtörvény ugyanakkor rögzíti azt is, hogy hozzájáruló nyilatkozat kérésére vonatkozó közvetlen megkeresés reklámot nem tartalmazhat, melynek értelmében minden körülményt szigorúan kell mérlegelni annak megítéléséhez, hogy adott esetben jogszerű-e hozzájárulást kérni elektronikusan a hírlevélre való feliratkozásra, hiszen az e-mail útján történő megkeresést kifejezetten előzetes hozzájáruláshoz köti a törvény.

A vonatkozó jogszabályok alapján az érintett hozzájárulása akkor minősül megfelelő jogalapnak, ha az adatkezelés megkezdése előtt részletes, megfelelő tájékoztatást kap az érintett az adatkezelés részleteiről, mely tájékoztatásnak a vonatkozó jogszabályok által támasztott követelményeknek meg kell felelnie. Mivel az érintett hozzájárulásának önkéntesnek, konkrétnak és megfelelő tájékoztatáson alapuló egyértelmű akaratnyilvánításnak kell lennie, lényeges gyakorlati követelmény, hogy az érintettnek külön kell nyilatkoznia arról, hogy a vonatkozó adatkezelési tájékoztatót megismerte és tudomásul veszi, és külön arról (például egy elkülönülő checkbox kipipálásával), hogy adatainak kezeléséhez hírlevélküldés érdekében járul hozzá.

A hírlevélre történő feliratkozás kapcsán a fentieken túl fontos körbejárni azt is, hogy a feliratkozásért jogszerű-e valamilyen előnyt biztosítani az érintettnek. A NAIH, valamint az Európai Adatvédelmi Testület és jogelődjének állásfoglalása alapján, ha a hírlevélre feliratkozás valamilyen előnyt nyújt, akkor egyedileg kell megvizsgálni, hogy az az előny mennyiben befolyásolja az önkéntességet, mely körben vizsgálni kell azt is, hogy a hozzájárulás megtagadása vagy visszavonása okoz-e hátrányt. A NAIH állásfoglalása alapján nem lehet az adatkezelő által nyújtott szolgáltatás vagy előny nyújtásának feltételévé tenni olyan személyes adat megadását vagy más (direkt marketing) adatkezelési céljából történő felhasználásához történő hozzájárulást, amely nem szükséges az érintett által igénybevett szolgáltatás teljesítéséhez, melynek értelmében valós választási lehetőséget kell biztosítani, hogy a hírlevélre nem feliratkozók is egyenlő feltételekkel érhessék el azt a szolgáltatást, amelyhez a hírlevélre történő feliratkozás nem feltétlenül szükséges.

Az adatkezelés során fontos mindvégig szem előtt tartania az adatkezelőnek, hogy amennyiben az érintett visszavonja a hírlevélküldéshez adott hozzájárulását, tehát leiratkozik a hírlevélről, úgy az adatkezelés jogalapja megszűnik, az adatot törölni kell, függetlenül attól, hogy a feliratkozónak előnyt juttatott-e az adatkezelő, vagy sem, hiszen a hozzájárulás visszavonása nem okozhat semmilyen hátrányt az érintettnek, tehát a részére biztosított előny nem elvehető. Az irányadó hatósági és nemzetközi gyakorlat alapján azonban a hírlevélről történő leiratkozás értelmében, az olyan előnytől való elesés nem ellentétes a GDPR szabályaival, ami értelemszerűen és szükségszerűen a hírlevél fő funkciójához tapad, például ha a hírlevél exkluzív tartalmat vagy ajánlatot tartalmaz, ami az adott hírlevél fő funkciója.

A hírlevélről történő leiratkozás kapcsán további lényeges követelmény, hogy a leiratkozás lehetőségét minden hírlevélben biztosítani kell, és nem lehet bonyolultabb eljáráshoz kötni, mint a feliratkozást, tehát nem javasolt olyan gyakorlat kialakítása, melyben a leiratkozást többször meg kell erősíteni, vagy külön be kell lépni egy nem egyszerűen elérhető felületre. Megfelelő gyakorlat, ha a hírlevél végén elérhető linkre kattintás biztosítja a leiratkozást, de ezzel együtt postai úton is biztosítani kell ennek lehetőségét, tehát az online elérhető link mellett javasolt egy postacímet is feltüntetni, ahol az érintett akár írásban vonhatja vissza hozzájárulását.

Figyelemmel arra, hogy a leiratkozás alapjában véve „az elfeledtetéshez való jog” érintett általi gyakorlása, és arra, hogy a leiratkozás gombra kattintva az érintett végeredményben a jogainak gyakorlása iránti kérelmet terjeszt elő, az adatkezelő kötelezettsége, hogy a GDPR-ban nevesített „pontosság” alapelvének is megfelelően haladéktalanul törölje a hírlevélküldés céljából megadott személyes adatokat az adatbázisából, és azt naprakészen tartsa.

Következő bejegyzésünkben további, a gyakorlat szempontjából szintén hasznos témaköröket járunk körbe a hírlevélküldéssel szemben a GDPR és más jogszabályok által támasztott követelményekről.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.