A meghatalmazás mint bizalomjáték, avagy meddig mehet el a meghatalmazott?

Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Petrik Tamás | 2019.03.14 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Bizonyára mindnyájunkban élnek még emlékek azokról az időkről, amikor szüleink jártak el a nevünkben mint törvényes képviselők. Manapság is előfordulhatnak azonban olyan helyzetek, amikor nem tudunk személyesen eljárni a saját ügyünkben, ezért kénytelenek vagyunk más személyt igénybe venni abból a célból, hogy a nevünkben eljárva nyilatkozatot tegyen.

Erre a Polgári Törvénykönyv teremti meg a lehetőséget, amely szerint más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni. A képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi. A képviseleti jog jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton vagy meghatalmazáson alapulhat.

Jogszabályon alapuló képviselője van a 18. életévét be nem töltött kiskorú gyermeknek, valamint a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes nagykorú személynek. Bírósági vagy hatósági határozaton alapul a képviselet, amikor az ügyében eljárni nem képes fél részére a bíróság vagy hatóság ügygondnokot rendel annak érdekében, hogy vele szemben folytassa le az eljárást. Létesítő okiraton alapul a képviseleti joga a gazdasági társaságok képviseletére jogosult tagjainak.

Meghatalmazással – ahogyan az fentebb említésre került – a meghatalmazottat arra jogosítjuk fel, hogy a nevünkben eljárva jognyilatkozatot tegyen. A meghatalmazás irányulhat egy konkrét ügyben konkrét nyilatkozat megtételére vagy adható meghatalmazás általános jelleggel, ügyek egyedileg meg nem határozott körére is. Az általános meghatalmazás maximum öt évre szólhat, és a törvény megköveteli a közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalását. Ezzel az esetleges visszaéléseket akarja elkerülni a törvény, tekintve, hogy az ilyen meghatalmazás ötévenkénti meghosszabbításából adódó kényelmetlenség kisebb hátránnyal jár a meghatalmazó számára, mint amekkorát a hosszabb ideig vagy határozatlan időre szóló általános meghatalmazás kockázata jelent.

Egyebekben a meghatalmazást olyan formában kell elkészíteni, amilyet a törvény a meghatalmazás alapján megtehető nyilatkozatra előír. Ez a gyakorlatban annyit jelen, hogy például egy adásvételi szerződés megkötésére adott meghatalmazásra ugyanazok a formai szabályok vonatkoznak, mint az az alapján megkötendő adásvételi szerződésre. Tehát amennyiben az adásvételi szerződéshez ügyvédi ellenjegyzés szükséges, a meghatalmazást is ügyvédi ellenjegyzéssel kell ellátni.

A meghatalmazásban szabadon határozhatjuk meg, hogy milyen cselekmények elvégzésére jogosítjuk fel a meghatalmazottat. A Polgári Törvénykönyv a képviselet terjedelmének meghatározása körében kimondja, hogy a képviseleti jog kiterjed mindazon cselekmények elvégzésére és jognyilatkozatok megtételére, amelyek a képviselettel elérni kívánt cél érdekében szükségesek.

Előfordulnak azonban olyan helyzetek, amikor a meghatalmazott, az érintett jogosult tudta nélkül köt olyan szerződést, amely a meghatalmazónak nem állt érdekében, adott esetben még kára is származott belőle.

Ezekre az esetekre nyújt megoldást a Ptk. azon szabálya, miszerint abban az esetben, ha a meghatalmazott a képviseleti jogát túllépi, álképviselőnek minősül. Az álképviselő nyilatkozata – tekintve, hogy a meghatalmazása az általa elvégzett cselekményre vagy megtett nyilatkozatra nem terjedt ki vagy az a képviselettel elérni kívánt cél eléréséhez nem feltétlenül szükséges – a képviseltet nem köti, kizárólag a képviselt jóváhagyásával vált ki bármiféle joghatást.

A képviselő által megkötött szerződések esetében sem hagyható figyelmen kívül a Ptk. azon alapelve, amely szerint a felek kötelesek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről. Ez a követelmény a meghatalmazással eljáró fél vonatkozásában azt is jelenti, hogy a meghatalmazott köteles minden általa, a meghatalmazó nevében megkötött szerződésről tájékoztatni azt, akinek a nevében szerződik.

A szerződés fogalmát úgy definiálja a Ptk., mint a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata. Amennyiben az álképviselő által megkötött szerződésről a képviselt fél nem tudott, hiányzik a kölcsönös akaratnyilatkozat, így tulajdonképpen az ilyen szerződés létre sem jön, kivéve, ha a képviselt fél a fentiek alapján az álképviselő nyilatkozatát utólag jóváhagyja. Amennyiben a képviselt a nevében tett jognyilatkozatot nem hagyja jóvá, az álképviselő kártérítésre köteles, melynek mértéke az álképviselő jó- vagy rosszhiszeműségétől függ.

Összegzésképpen megállapítható, hogy nagyon óvatosan és körültekintően kell eljárnunk, amikor valakinek meghatalmazást adunk. A későbbi bizonyítási nehézségek elkerülése érdekében célszerű minél pontosabban körülírni az ellátandó feladatok körét, valamint igyekezzünk folyamatosan figyelemmel kísérni a meghatalmazott ténykedését, elkerülve ezzel olyan szerződések megkötését, melyekből nem feltétlenül származik előnyünk.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.