Jogszabály által létrehozott jogviszonyok?

Szerző(k): Dr. Hortobágyi Sándor | 2019.04.04 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Mi alapján kerülhet jogviszonyba két személy? Mi hozhatja létre közöttük a kötelmet, azaz olyan jogi kapcsolatot, amelyben az egyik fél vagy mindkét fél jogosult valamilyen szolgáltatást követelni a másiktól?

A legszélesebb körben ismert ilyen tény a szerződés. Ez evidens. Szerződést kötünk, a szerződés alapján pedig általában a felek kölcsönösen teljesítenek egymás felé valamit. Vételárat termékért. Díjat valamilyen használati jogért. És így tovább.

Vannak más, ún. kötelemkeletkeztető tények is, de jelen cikkben egyet szeretnék kiemelni; ez pedig nem más, mint maga a jogszabály. A jogszabály mint kötelem alapja. Mit is jelent ez?

Azt mondja a Polgári Törvénykönyv (Ptk.), hogy kötelem jogszabályból (…) akkor keletkezik, ha a jogszabály (…) így rendelkezik, és a kötelezettet, a jogosultat és a szolgáltatást meghatározza.

Van tehát egy jogszabályunk, ez a jogszabály pedig meghatároz feleket és meghatározza a felek között valamilyen szolgáltatás teljesítését. Értelemszerűen a jogszabály jó eséllyel egyéb részletszabályokat is tartalmazni fog, hogy pl. mikor, milyen feltételekkel, hatályba lépéssel, tartalommal jön létre ez a jogviszony, de legyen elég ennyi alapvetés.

Azt mondhatjuk tehát, hogy nem kötöttünk ugyan szerződést senkivel, nem okoztunk kárt senkinek stb., mégis valamiféle kötelezettségünk keletkezik egy másik személy irányába; tulajdonképpen ha szeretnénk, ha nem.

Lássuk be, hogy jogszabály alapján létrejött kötelmekről a legtöbb esetben nem két magánszemély viszonylatában gondolkodhatunk, bár természetesen ez sem kizárt. Jogszabályi kötelmek esetében az egyik oldalon általában valaki, személyénél fogva „nagy” szerepel, esetleg az állam vesz részt ilyen jogviszonyokban, vagy tárgyánál fogva érdemes arra valami, hogy jogviszonyt hozzon létre személyek között akkor is, ha tulajdonképpen ezt nem is ők döntötték el.

Jogszabály alapján létrejött kötelem például az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló rendelet. Akkor is kötelező jótállás vonatkozik egyes termékekre, ha ez a felek között létrejött szerződésnek amúgy nem képezné részét. Jogszabály erejénél fogva.

Bár több, ezzel ellentétes véleményről olvastam és hallottam, álláspontom szerint jogszabályi kötelem például a parkolási díjak, pótdíjak rendszere is. A szolgáltatás létrejöttét, a feleket, a jogokat, a kötelezettségeket és több más szabályt is kizárólag jogszabály rendez. Semmiféle szerződést nem köt senki az önkormányzattal, amikor parkol. Az önkormányzatnak nincs ÁSZF-e, és semmilyen olyan körülmény nem adott a parkolási díjak és pótdíjak rendszerében, amely akár csak utalna arra, hogy az önkormányzattal bármiféle szerződés jönne létre. Ezzel ellentétes megítélés szerint ez egy ráutaló magatartással létrejövő szerződés, de az én jogi véleményem szerint ez téves álláspont.

Miért fontos mindez? A Ptk. egy nagyon fontos szabálya miatt: ezekre a kötelmekre a kötelmek közös és a szerződés általános szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ez itt a lényeg: a „megfelelően” szó.

A magyar polgári jogon belül a szerződések joga számos fogalmat tartalmaz és szabályoz: például szerződés létrejötte, annak folyamata. Módosítás, elállás, szerződésszegés, hibás teljesítés, érvénytelenség, hatály. Nem szabad abba a hibába esnünk, hogy ezeket a jogi fogalmakat a jogszabályi kötelmekre egy az egyben, gondolkodás nélkül alkalmazzuk! Mert azt mondja a Ptk., hogy a szerződési jog szabályait „megfelelően” kell (csak) alkalmazni.

Hogy konkrétan mit jelent a „megfelelően”, azt minden esetben az adott ügyben kell eldönteni. Egy állami támogatás esetében – ami álláspontom szerint szintén jogszabályi kötelem – ugyan hogyan beszélhetnénk pl. ajánlatról és annak elfogadásáról? Ami egy szerződésnél értelmezhető fogalom, de itt nem. Számos más példát is lehetne említeni, de tény, hogy több esetben találkozom olyan érvelésekkel, amelyek jogszabályi kötelmek esetében is teljes egészében, változtatás, adaptáció és megfelelő jogértelmezés nélkül, egyből a szerződések szabályaira hivatkoznak.

Ezen pedig adott esetben jogviták, perek dőlhetnek el.

Arra szerettem volna csupán felhívni a figyelmet, hogy amennyiben valamely igényünk érvényesítése során nem vagyunk benne biztosak, hogy az az igény valójában miből fakad (mert mondjuk nem egyértelműen szerződésből), úgy legyünk körültekintők ennek az igénynek a jogi mibenlétét illetően. Ennek megfelelően érvényesítsük azt! Ebben tudunk segíteni Önnek.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.