Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2019.05.30 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás
A hulladékgazdálkodási szankciókat bemutató sorozatunk utolsó fejezetéhez érve, ígéretünkhöz híven bemutatjuk a hulladékgazdálkodási bírság megállapítási és számítási módját a korábban már hivatkozott és irányadó 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet alapján.
A bírság meghatározása során először az alapbírság összegét kell megállapítani.
Az alapbírságot a legmagasabb mértékben kell megállapítani abban az esetben, ha
- visszafordíthatatlan környezetkárosítás, vagy
- ugyanazon jogsértés ismétlődése, illetőleg egyéb súlyosbító körülmény felmerülése, vagy
- a hulladékkezelési tevékenységet ellenőrző környezetvédelmi hatóság szándékolt félrevezetése, ellenőrzésének akadályozása valósult meg.
Az alapbírságot a rendelet mellékletében meghatározottak szerint figyelembe veendő módosító tényezővel kell megszorozni.
Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL
Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama
További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.
Kivételt képez a hulladék országhatárt átlépő jogellenes szállítása (behozatala, kivitele vagy az ország területén való átszállítása). Ebben az esetben a fizetendő bírság mértékét az alapbírság és a hulladék tömegét mutató szám szorzata alapján kell megállapítani. Amennyiben a hulladék tömege pontosan nem határozható meg, a becsléssel meghatározott, tonnában kifejezett tömegtartomány középértékével kell számolni.
Szinte természetesnek mondható, hogy a jogalkotó kiemelten szankcionálja azt az esetet, amennyiben a szennyező „visszaesőnek” minősül.
A bírság összegét
- ugyanazon jogsértés ismételt elkövetése esetén kétszeres,
- ugyanazon jogsértés harmadszori, valamint minden további elkövetése esetén háromszoros,
- amennyiben a környezetveszélyeztetéssel, illetőleg környezetkárosítással járó jogsértést természetvédelmi területen – beleértve a védett természeti területet is –, jogszabály vagy felhatalmazása alapján védetté nyilvánított, illetve helyi védelem alatt álló, avagy külön jogszabály szerint kiemelt vízminőség-védelmi területté, illetve felszín alatti vízminőség-védelmi szempontból fokozottan érzékeny területté nyilvánított helyen követték el, ötszörös (!) szorzóval emelt összegben kell alkalmazni.
Amennyiben a bírság kiszabására a rendeletben foglalt több tényállás alapján is sor kerülhet, a legsúlyosabban minősülő tényállás alapján kiszabható legmagasabb bírságösszeget legfeljebb a felével emelten kell kiszabni.
A bírság összegének kiszámításakor főszabály szerint az alábbi képletet kell alkalmazni:
B = A x M x S, ahol
B: a bírság forintban fizetendő összege; A: az alapbírság forintban; M: a jogsértés jellegét, súlyát, volumenét figyelembe vevő, a hulladék környezeti jellemzőitől (ezek lehetnek egyebek között a veszélyessége, hasznosíthatósága, ártalmatlaníthatósága) és mennyiségétől (tömegétől) függő módosító tényező; S: a jogsértés ismétlődését, a környezet érzékenységét figyelembe vevő súlyosbító szorzó.
A hulladék tömegének meghatározása méréssel, műszaki becsléssel, valamint számítással történhet.
A hulladék tömegének számítással történő meghatározása esetén – amennyiben a jogsértő nem kötelezett adatszolgáltatásra, és a keletkezett hulladék mennyisége egyéb módon sem határozható vagy becsülhető meg (pl. települési szilárd hulladék esetén) – a hulladék tömegét az évente kiadásra kerülő, az önkormányzati hulladékgazdálkodási címzett támogatások műszaki követelményeiről és a fajlagos költségekről szóló KöM közleményben megadott fajlagos adatokkal kell kiszámítani. Az itt megadott adatokkal becsülhető a háztartásokban keletkező szilárd hulladék mennyisége is.
ADÓELJÁRÁSI JOGSZABÁLYOK (Art., Air., Avt.) MAGYARÁZATA
Art., Air., Avt. szabályainak gyakorlati értelmezése paragrafusról paragrafusra
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!
Szerző: Dr. Kovács Ferenc
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 456 oldal
Megjelenés: 2024. április vége
Kedvezményes ár 2024. november 30-ig
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa
A települési folyékony hulladék átlagos (4 fős) háztartásban keletkező mennyisége az adott településtípusra jellemző vízfogyasztás alapján, műszaki becsléssel vagy a szennyvízelvezetési és -tisztítási beruházásokhoz készített műszaki segédletben megadott fajlagos adatokkal határozható meg.
Hulladékelhagyás tettenérése esetén – amennyiben a jogsértő által elhagyott hulladék mennyisége a körülmények miatt nem határozható meg – a hulladék tömegének becsléséhez a szállításához igénybe vett szállítóeszköz műszaki adatait kell felhasználni.
Azokban az esetekben, amikor a jogsértő tevékenységhez hulladékmennyiség valamilyen okból közvetlenül nem rendelhető, a jogellenesen kezelt hulladék mennyiségét a hatóság rendelkezésére álló adatok (pl. anyagmérleg, hulladék-nyilvántartási bizonylatok), az üzembe helyezés és a felderítés között eltelt időtartam, valamint a létesítmény vagy technológia kapacitása alapján kell megbecsülni.
A bírság meghatározása során a hulladék tonnában kifejezett tömegével kell számolni. Amennyiben a hulladék tömege pontosan nem határozható meg, a műszaki becsléssel meghatározott, tonnában kifejezett nagyságrendi tömegtartomány középértékével kell számolni.
A rendelet az általános számítási módokon túlmenően tovább specifikálja az egyes konkrét esetekben kiszabható bírság pontos meghatározásának módját és összegét, amely azonban már az ügy további, egyedi körülményeitől függ.
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.