A házassági vagyonjog VII. – A házastársi közös vagyon megosztása

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Gaál Barnabás | 2019.05.30 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A házassági vagyonjoggal kapcsolatos cikksorozatunk jelen, utolsó bejegyzésében a házastársi közös vagyon megosztását mutatjuk be.

A házastársi közös vagyon megosztására vonatkozó igény a vagyonközösség megszűnésével nyílik meg. Az életközösség megszűnhet a felek elhatározásából, valamint valamely házas fél halála folytán is. Amennyiben a vagyonközösség ez utóbbi módon szűnik meg, úgy ez a jog a házastársak vagy valamelyik házastárs örökösét is megilleti, azzal a feltétellel, hogy a vagyon megosztására korábban nem került sor.

A közös vagyon megosztása történhet szerződéssel vagy a bíróság ítéletével. A közös vagyon megosztásával kapcsolatos szerződésre a törvény alakiságot ír elő, így az kizárólag akkor érvényes, ha azt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják. Lényeges, hogy a fenti alakiság nem csupán az életközösség alatt, hanem az életközösség megszűnése után kötött szerződésre is vonatkozik.

Ha a házastársak megállapodnak ugyan, de nem rendeznek egyetértéssel valamennyi vagyonjogi kérdést, vagy nem jön létre köztük szerződés, úgy a házas felek által rendezetlen kérdésekben a bíróság ítélettel határoz, azzal, hogy a bíróságnak ilyen esetben ügyelnie kell arra, hogy a szerződés és az ítélet tartalma együttesen feleljen meg a vagyonmegosztás törvényi rendelkezéseinek.

A törvény a vagyonmegosztásnál kiemeli, hogy a házastársi vagyonközösségből eredő igényeket lehetőleg egységesen kell rendezni. Emellett a méltányos rendezés követelménye változatlanul irányadó.

Figyelemmel arra, hogy a közös vagyon és a házastársak különvagyonai vegyülnek egymással, ezért a törvénynek gondoskodni kell valamilyen formában az alvagyonok, vagyis a házastársi különvagyonok közötti megtérítési igények kielégítéséről.

A törvény szerint a megtérítési igény főszabály szerint kötelmi igény. A ráfordítás folytán gyarapodó vagyon tulajdonosa térít a másik vagyon részére, amely térítés történhet pénzben, valamint természetben is. Külön fontos kiemelni azt az esetet, amikor valamely házastárs különvagyonát képező ingatlanra a másik házastárs különvagyonából olyan ráfordítás történik, amely az ingatlan jelentős és tartós értéknövekedését eredményezi. Ebben az esetben a megtérítést igénylő házastárs választásától függően nemcsak pénzbeli megtérítésre, hanem az ingatlan arányos tulajdoni hányadára is jogot formálhat.

A vagyonközösség megszűnése esetén a házastársak vagyoni részét a vagyonközösség megszűnése szerinti állapot és érték alapján kell meghatározni, azzal, hogy a közös vagyon megosztásáig terjedő időben beállt változásokat figyelembe kell venni. Kivételt jelent, ha az értékváltozás nem objektív okok, hanem kizárólag valamelyik házastárs magatartásának eredménye (pl. ráfordítás, rongálás).

A vagyontárgyak szétosztásához hozzátartozik annak meghatározása, hogy a vagyonközösség megszüntetése során az adott vagyontárgyak mely házastárshoz kerüljenek, illetve, hogy a közös vagyont terhelő tartozásokat a felek a továbbiakban miként viseljék. Ebben az esetben elsődleges jelentősége a felek egyező nyilatkozatának van. Abban az esetben, ha a fentiekkel kapcsolatban a feleknek nem sikerül megállapodniuk, a bíróságnak az eset összes körülményei alapján kell döntenie, a célszerűség, az arányosság, valamint a méltányosság figyelembevételével.

A főszabály alól azonban az egyik házastárs foglalkozásának vagy egyéni vállalkozásának céljára szolgáló vagyontárgyak esetében a fenti szabálytól eltérően törvény kivételt tesz, tekintettel arra, hogy ezen vagyontárgyak a házastársat kell, hogy megillessék, egyébként a foglalkozást nem tudná folytatni, így azok sorsát nem lehet a bíró egyedi mérlegelésére bízni.

A vagyontárgyak és tartozások szétosztása körében a törvény azt is meghatározza, miként lehet a vállalkozásba bevitt házastársi közös vagyont megosztani. A megoldás lényege, hogy a másik házastárs csak a társasági tagsági jogok átruházására vonatkozó szabályok szerint szerezhet a gazdasági társaságban vagyoni hányadot.

A közös vagyon ekként történő megosztásának lehetőségét a törvény csak akkor engedi, vagyis tag házastárs a másik házastárs részére csak akkor juttathat a gazdasági társaságban vagyoni hányadot, ha részesedése a házastársi közös vagyonból a közös vagyoni hányad kiadására vonatkozó szabályok és a házastársak egyező nyilatkozatának figyelembevételével más módon nem adható ki.

Amennyiben házastársi vagyonközösséggel vagy egyéb, családjoggal kapcsolatos kérdése van, és hatékony megoldását szeretne, keresse bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőit!

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.