Itt a jutalék, hol a jutalék? Mikor jár az ingatlanközvetítői jutalék?

Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Petrik Tamás | 2019.06.06 | Ingatlan

Bizonyára sokan megtapasztalták már, hogy kisebb értéket képviselő dolgok eladása is nagy vesződséggel járhat: igyekszünk a lehető legelőnyösebb képet készíteni az értékesítendő vagyontárgyról, hangzatos kifejezésekkel próbáljuk felkelteni a potenciális vevők figyelmét, majd végül a harmincadik érdeklődővel sikerül csak lebonyolítani az üzletet.

Ez a tortúra még akkor is megviseli az embert, ha egy tízezer forintos órát próbál eladni, de még ennél is jobban főhet a fejünk, ha az adásvétel tárgya egy kicsit többet ér a példában említett óránál, mondjuk az egy húsz-huszonöt millió forintos lakás. Ilyenkor sokkal körültekintőbben kell eljárnunk, ugyanis rengeteg buktató rejlik az ilyen ügyletekben.

Azoknak, akik mégsem akarják kitenni magukat az ingatlaneladással járó feszültségnek, vagy csak nincs idejük óránként mutogatni a lakást és végtelenszer elmondani ugyanazokat a giccses mondatokat, nos, nekik találták ki az ingatlan-közvetítőt.

Az ingatlanközvetítő az, aki a képek elkészítésétől kezdve egészen az adásvételi szerződés megkötéséig segíti az eladót, akinek a feladata kizárólag a felsorakoztatott vevőjelöltek közötti választásra korlátozódik.

Az ingatlanközvetítői tevékenység igénybe vételéhez ingatlanközvetítői szerződés megkötése szükséges, melyet a Polgári Törvénykönyv szabályoz. Eszerint a közvetítő a megbízója és harmadik személy között szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység folytatására, a megbízó pedig díj fizetésére köteles.

A megbízási díjjal kapcsolatban a törvény nem szabályozza sem annak minimumát, sem a maximumát, annak mértékét a felek határozzák meg, általánosságban azonban elmondható, hogy jutalék címén az ingatlanközvetítők az ingatlan bruttó vételárának 3-5%-át teszik zsebre. A törvény szerint a megbízási díj a közvetített szerződés (legyen az előszerződés vagy végeleges adásvételi szerződés) megkötésekor válik esedékessé. Ez azt is jelenti, hogy akkor is jár a közvetítőnek a díj, ha a szerződés, annak megkötését követően meghiúsul.

Felmerülhet a kérdés, hogy mi a helyzet abban az esetben, ha valaki az ingatlanközvetítői szerződés fennállása alatt saját erőből vagy más által közvetített személynek adja el az ingatlant? A Polgári Törvénykönyv alapelvi szinten fogalmazza meg a felek közötti együttműködési kötelezettséget. Eszerint a felek kötelesek egymással együttműködni a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél és fennállása során, valamint kötelesek egymást tájékoztatni a szerződést érintő lényeges körülményről. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az eladó az ingatlanra adásvételi szerződést köt, köteles erről a tényről az ingatlanközvetítőt tájékoztatni, függetlenül attól, hogy ki hozta a vevőt. Fontos és hangsúlyos, hogy az ingatlanközvetítőnek kizárólag abban az esetben jár jutalék, ha olyan vevővel történik a szerződéskötés, amelynek megtalálásában közreműködött.

Az ingatlanközvetítők rendszerint többféle szerződéses konstrukciókat kínálnak az ügyfeleiknek, ezek egyike a kizárólagos szerződés, melynek hátránya, hogy a szerződés fennállása alatt az eladó nem köthet mással ugyanazon ingatlan vonatkozásában megbízási szerződést, előnye viszont, hogy ezeknek a szerződéseknek rendszerint alacsonyabb a jutaléka vagy más többletszolgáltatással (például kiemelt hirdetéssel) járnak.

Fontos azonban kiemelni, hogy az ingatlanközvetítők semmilyen szerződéses konstrukcióval nem zárhatják el a tulajdonost attól, hogy saját maga értékesítse az ingatlanát. Amennyiben a szerződésben mégis szerepelne hasonló kikötés, melynek megsértése az ingatlanközvetítői jutalék megfizetésének kötelezettségét eredményezné, a tulajdonos nem kötelezhető a jutalék megfizetésére, amennyiben maga talál vevőt az ingatlanra, tekintettel arra, hogy az ilyen szerződési feltétel a bírói gyakorlat szerint tisztességtelen.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.