Mikor van szükség kézbesítési megbízottra?

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. , Dr. Mudri Sándor | 2019.06.20 | Cégjog

A Magyarországra cégalapítási szándékkal érkező külföldiek – nem meglepő módon – leginkább korlátolt felelősségű társaságot vagy részvénytársaságot alapítanak, de igen nagy népszerűségnek örvend a fióktelep és a közvetlen kereskedelmi képviselet is.

Bármelyik fent felsorolt jogi személy típusról is legyen szó, a cégalapítás során minden bizonnyal gondoskodni kell kézbesítési megbízottról. Amennyiben ugyanis a cégbejegyzési kérelemben – akár vezető tisztségviselőként, akár tagként – külföldi jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság szerepel, vagy a bejegyzési kérelemben feltüntetett külföldi természetes személy nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel, a bejegyzési kérelemben kézbesítési megbízottat kell megjelölni.

Ügyelni kell arra is, hogy a megbízott kézbesítési megbízott kizárólag magyarországi székhellyel rendelkező szervezet, illetve állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy lehet.

Fontos szabály továbbá, hogy kézbesítési megbízotti feladatot a cég tagjai, vezető tisztségviselői, valamint felügyelőbizottsági tagjai összeférhetetlenségi okokból nem láthatnak el. A bejegyzési kérelemhez minden esetben mellékelni kell a kézbesítési megbízott megbízására és a megbízatás elfogadására vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokiratot vagy közokiratot. Ennek hiánya esetén ugyanis a cégbejegyzési kérelmet az illetékes cégbíróság hiánypótlás nélkül vissza fogja utasítani.

A kézbesítési megbízott feladata kizárólag az, hogy a bíróságnak, illetve más hatóságnak a cég működésével összefüggésben keletkezett, a külföldi személy részére kézbesítendő iratokat átvegye és azokat részére továbbítsa. Más feladata nincs.

A cégtörvény törvényi vélelmet állít fel a bíróság vagy más hatóság által a külföldi személynek címzett, de a kézbesítési megbízott részére megküldött okirat kézbesítésével kapcsolatban: a hatályos törvényi rendelkezések alapján, a bíróság vagy más hatóság által a kézbesítési megbízottnak megküldött okirat esetében vélelmezni kell, hogy az okirat a kézbesítési megbízottnak történő szabályszerű kézbesítést követő tizenötödik napon a külföldi személy számára ismertté vált.

Abban az esetben, ha megszűnik a kézbesítési megbízott megbízatása, úgy a megszűnés tényét a megbízás megszűnését követő tizenöt napon belül a kézbesítési megbízottnak be kell jelentenie a cégbíróságnak, mert ennek elmulasztása esetén a cégbíróság a kézbesítési megbízottat bírsággal is sújthatja.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.