Végrendelkezni szóban? Kivételes esetekben ez is lehetséges.

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Garadnai Tibor | 2019.07.18 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Azzal általában mindenki tisztában van, hogy végintézkedést tenni, illetve végrendeletet készíteni csak meghatározott, viszonylag szigorú szabályok szerint lehetséges, ezek pedig jellemzően az írásbeli végrendelet elkészítéséhez kapcsolódnak.

A Ptk. ugyanakkor kivételes esetekben lehetővé teszi azt is, hogy az örökhagyó végintézkedését szóban tegye meg, feltéve hogy az életét fenyegető olyan, rendkívüli helyzetben van, amely az írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé.

A jogszabály tehát kifejezetten kivételes jelleggel ismeri el a szóbeli végrendeletet, mivel tételének körülményeit és a végakaratot magát kizárólag a tanúk előadása alapján lehet és kell megállapítani – az ebből következő nagyfokú bizonytalansággal együtt.

Szóbeli végrendeletet csak az tehet, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét egyáltalán nem teszi lehetővé. Ez utóbbi törvényes feltételnek objektíve kell fennállnia, a végrendelkező szubjektív képzete a valóságban hiányzó feltételt nem pótolhatja.

A szóbeli végrendelet két törvényes feltétele konjunktív feltétel, azoknak a végrendelkezés idején együttesen, egyidejűleg és egymás mellett kell fennállnia.

Az „életet fenyegető rendkívüli helyzet” – mint a másik feltétel – kialakulhat mind váratlan hirtelenséggel fellépő, kívülről ható tényező, például baleset következtében, mind az örökhagyó személyében rejlő olyan egészségi (élettani) okból, amely a halál közvetlen bekövetkezésével fenyeget. Ennek a törvényes feltételnek szintén objektíve kell meglennie, vagyis a végrendelkező szubjektív képzete a valóságban hiányzó feltételt nem pótolhatja.

A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelmében, szóban – vagy jelnyelvet használó végrendelkező esetén jelnyelven – előadja, és egyidejűleg kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete. Noha alkalmazása bizonyára nagyon ritkán fog előfordulni, a Ptk. jelnyelvet használó végrendelkező esetében lehetővé teszi szóbeli végrendelet tételét jelnyelven is.

A végintézkedés érvényességét a keltének idején hatályos szabályok szerint kell elbírálni, és így az új Ptk. végintézkedésre vonatkozó rendelkezéseit csak a Ptk. hatálybalépése után kelt végintézkedésre kell alkalmazni.

A bírói gyakorlat szerint a szóbeli végrendelet tanúinak nem csupán a végrendelkező személyazonosságát kell tanúsítaniuk, hanem a végrendelet tartalmáról is számot kell adniuk.

A szóbeli végrendeletre a Ptk. szerint is megfelelően alkalmazni kell az írásbeli magánvégrendelet tanújának személyére vonatkozó, valamint az ő és hozzátartozója érdekeltségére tekintettel megállapított korlátozásokat.

A tanú személyére vonatkozó szabályokat ugyanakkor – érthetően – azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tanú írni tudása a szóbeli végrendelet érvényességének nem feltétele. A tanúnak értenie kell viszont a végrendelet nyelvét, és tisztában kell lennie azzal, hogy végrendelet tételénél működik közre.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.