A volt haszonbérlő megítéléséről

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Vizsy Gábor | 2019.10.03 | Ingatlan

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény, vagyis a jelenleg hatályos földforgalmi törvény pontosan meghatározza az előhaszonbérletre jogosultak sorrendjét és részletesen szabályozza az előhaszonbérleti jog gyakorlásának feltételeit.

Témánk szempontjából a földforgalmi törvény 46. § (1) bekezdésében és a 47. § (1) bekezdésében megjelölt „volt haszonbérlő” kifejezésnek van jelentősége, ezért jelen bejegyzésünkben ezt a fogalmat vizsgáljuk még és értelmezzük a jelenleg aktuális bírósági gyakorlat tükrében. Álláspontunk szerint ennek azért is van létjogosultsága, hiszen azon túl, hogy a volt haszonbérlői státuszban lévőket az erdőnek nem minősülő föld haszonbérbe adása esetén előkelő helyen illeti meg előhaszonbérleti jognál, az egyes bíróságok élesen másként értelmezik ezt a fogalmat.

A földforgalmi törvény 47. § (1) bekezdése definiálja a „volt haszonbérlőt”: volt haszonbérlőnek az a természetes személy, illetve mezőgazdasági termelőszervezet minősül, aki, illetve amely a haszonbérleti ajánlat tárgyát képező földet a haszonbérleti ajánlat közlését közvetlenül megelőző legalább 3 éven keresztül haszonbérli vagy haszonbérelte, feltéve, hogy a haszonbérleti szerződés nem a felek egyoldalú felmondása vagy kölcsönös megállapodása miatt szűnt meg, illetve a föld kényszerhasznosításba adására sem került sor a haszonbérleti szerződés fennállásának időtartama alatt.

A fenti definícióból „a haszonbérleti ajánlat közlését közvetlenül megelőző legalább 3 éven keresztül haszonbérli vagy haszonbérelte” fordulat az, amely kérdéseket vet fel.

A Kúria egyik döntésében (BH2017. 37.) részletesen kifejtette, hogy nem ért egyet azzal az állásponttal, miszerint a fent idézett jogszabályhelyben használt „közvetlenül megelőző” kifejezés nem időbeli értelemben, hanem alanyi értelemben vizsgálandó.

A Kúria álláspontja szerint a jogszabályhely értelmezéséből egyértelműen az a jogi álláspont vezethető le, hogy a „közvetlenül megelőző” szóhasználat időbeli értelemben határozza meg a haszonbérlést. Ezen fordulat a szerződéses időszak és a haszonbérleti ajánlat időpontjának megszakítatlanságára utal.

A Kúria a fenti döntésében kifejti, hogy az idézett jogszabályhelyben használt „haszonbérelni” ige múlt idejű alakja arra az esetre vonatkozik, amikor a szerződés a haszonbérleti ajánlat közlését megelőző napon jár le, míg a jelen idő használata arra, amikor az ajánlat napján a korábbi szerződés még meg sem szűnt.

A Kúria megítélése szerint a jogalkotó a korábbi haszonbérlőnek nem kívánt időbeli korlátozás nélkül előhaszonbérleti jogot biztosítani. Hiszen előállhat az a helyzet, hogy a haszonbérleti szerződés lejárta után a föld tulajdonosa nem köt rögtön újabb haszonbérleti szerződést, hanem maga használja a földet, majd úgy dönt, hogy újból haszonbérleti szerződést köt. Azonban az a köztes állapot, amikor a tulajdonos használja a földet, megszakítja a folytonosságot, ezért nincs ok arra, hogy a volt haszonbérlőt e címen előhaszonbérleti jog illesse meg.

Összefoglalva, a Kúria döntése szerint a volt haszonbérlőt csak akkor illeti meg előhaszonbérleti jog, ha a tulajdonos a szerződés lejártával sem kívánja maga használni a földjét, és ezért még a szerződés tartalma alatt, az annak lejártát követően hatályba lépő újabb szerződést köt. A jogszabály által használt múlt idő kizárólag arra utal, hogy a haszonbérleti ajánlat közlésekor (haszonbérleti szerződés kifüggesztésekor) éppen nincs fennálló haszonbérleti szerződés.

Ha Önnek is szakszerű segítségre van szüksége szerződéseinek elkészítéséhez, úgy bátran forduljon az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőihez, akik garantáltan tudnak segíteni problémás ügyeiben!

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.