Madarat tolláról, céget nevéről! – A cégnévválasztás nehézségei I.

Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. , Dr. Sándor Géza Árpád | 2019.10.03 | Cégjog

A cégalapítás során az egyik legelső kérdés, hogyan nevezzük el az induló vállalkozásunkat. A cégnév megválasztása során nemcsak azért kell körültekintően eljárni, hogy jól hangzó, marketing szempontból is előnyös cégnevet válasszunk, hanem azért is, hogy a választott elnevezés megfeleljen a jogszabályok által támasztott követelményeknek is.

A névviseléshez való jog, illetve az ezt védő személyiségi jogvédelmi eszközök a jogi személyeket is ugyanúgy megilletik, mint a természetes személyeket, ahogy a régi Ptk. fogalmazott: „mindenkinek joga van a névviseléshez”.

A cégnevekkel kapcsolatos előírások két joganyagban találhatók meg: egyrészt a Ptk. a jogi személyek általános szabályai között rendelkezik a cégnévre vonatkozó alapvető szabályokról (3:6. §), másrészt a Ctv. tartalmaz a cégnév tartalmára és alakiságára vonatkozó előírásokat (3. cím). E körben fontos kiemelni, hogy amíg a Ptk. rendelkezései minden jogi személyre vonatkoznak, addig a Ctv. szabályai csak azon cégekre, amelyeket a cégbíróság vesz nyilvántartásba; ettől függetlenül van részbeni átfedés a két jogszabály között.

Először is érdemes megvizsgálni, hogyan épül fel a cégnév és milyen kötelező, illetve milyen válaszható tartalmi elemei vannak. Minden cégnév kötelező eleme a legelöl álló vezérszó és a legutolsó helyen található cégforma; ezen kívül szerepelhet a cégnévben a tevékenységre utaló jelző, illetve az ún. cégjelző.

A vezérszónak elsősorban a cégkizárólagosság elvének való megfelelésben van szerepe: biztosítja, hogy az adott cég egyértelműen azonosítható és nem összetéveszthető más, azonos vagy hasonló tevékenységet végző céggel. Függetlenül attól, hogy a törvény egyes számban fogalmaz, a bírói joggyakorlat alapján mindaz vezérszónak tekinthető, amely megelőzi a cég tevékenységére vagy a cégformára vonatkozó adatokat.

A vezérszó kapcsán viszonylag megengedő a törvény, amikor – más cégnévelemmel ellentétben – lehetővé teszi, hogy az idegen nyelvű kifejezés legyen, de akár rövidítés vagy mozaik szó is szerepelhet vezérszóként.

Gyakori, hogy a vezérszót követően beillesztett valamilyen toldattal, jellemzően a cég megalapításának évszámával tesznek eleget az alapítók a névkizárólagosság elvének, így például a már létező Papír Korlátolt Felelősségű Társaság mellett a Papír 2019 Korlátolt Felelősségű Társaság is bejegyezhető.

A vezérszó mellett a másik kötelező elem a cégforma megjelölése: ez négy társasági forma lehet (rövidítve: kkt., bt., kft. és zrt. vagy nyrt.), illetve más olyan szervezetek, amelyeket a cégbíróság tart nyílván (pl. szövetkezet, erdőbirtokossági társulat, európai részvénytársaság stb.).

A vezérszó és a cégforma együtt adja a cég rövidített nevét, amely rövidítést is tartalmazhat.

A cégnévben fel lehet tüntetni a cég tevékenységét is (pl. szolgáltató, gyártó stb.). Ennek kapcsán a cégvalódiság elvének kell megfelelni, így nem lehet pl. egy fodrászüzletet üzemeltető cég nevében gyártási tevékenységet feltüntetni, viszont az sem előírás, hogy a TEÁOR nomenklatúra szerint besorolt főtevékenységet lehet kizárólag a cégnévben feltüntetni.

A cégnév utolsó eleme a cégjelző, amelynek feltüntetése egyes esetekben kötelező (részvénytársaságok esetében a működési forma, vagy a nonprofit működési jelleg), de az alapítók szabadon dönthetnek cégjelző használatáról maguk is (pl. közhasznúság, működés helye, kereskedési helyszín feltüntetése).

A cikk következő részében a cégnévre vonatkozó egyéb rendelkezéseket ismertetjük, a névkizárólagosság, a névvalódiság és a névszabadosság további követelményei köréből.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.