Ingatlanközvetítők vs. nép: 2:0

Szerző(k): Dr. Hortobágyi Sándor | 2019.10.31 | Ingatlan

Nem első és vélhetően nem utolsó alkalommal döntött bíróság az ingatlanközvetítést végző társaságok ellen azok tisztességtelen szerződési feltételei miatt.

Személyes és régi vesszőparipám – minden kedves ezzel foglalkozó kollégát ismeretlenül is megtisztelve – hogy az ingatlanközvetítők egyre jobban túlterjeszkednek a megbízásukon és egyre lehetetlenebb szerződési feltételekkel bombázzák ügyfeleiket.

Az ingatlanközvetítők számomra vélt platóni ideájában a szolgáltatás az, hogy megteremtse a kapcsolatot a kereslet és a kínálat között; a kínálatot felveszi, a keresletet ehhez párosítja, és amennyiben összejön az üzlet, jutalékra jogosult. Ennyi. Ehhez képest egészen elképesztő szerződéses konstrukciókkal és gyakorlati megoldásokkal találkozunk az életben. Nem kell mindnek bedőlni!

Tisztességtelen az, ha az ingatlanközvetítő a sikeres közvetítéstől függetlenül, annak ellenére kéri a jutalékát, hogy megfelelő vevőt ténylegesen nem közvetít, csak például érdeklődőt hoz. Az ingatlanközvetítő hirdetési és marketing tevékenységéért külön jutalék nem jár, mivel a jutalék a szerződés szerint a sikeres eladásért (bérbeadásért) jár.

Kizárólagos szerződésben a „többletszolgáltatások” (a „rendelkezésre tartás” díja, a felmerülő „esetleges” költségek) mögött a bíróság megállapítása szerint tényleges szolgáltatás nincs, de a fogyasztót ezért fizetési kötelezettség terheli. Ez a Polgári Törvénykönyv alapján tisztességtelennek minősül, mivel a fogyasztót – átalánytérítés formájában – fizetésre kötelezi. Tehát nem csak arról van szó, hogy az ingatlanközvetítő iroda nem végez sikeres közvetítői tevékenységet, hanem a többletszolgáltatások tekintetében sem nyújt szolgáltatást, csak ennek puszta lehetőségét kívánja megfizettetni a fogyasztóval.

Ellentétes a jogszabályokkal az is, hogy a vállalkozás a szerződést bármikor felmondhatja, miközben a fogyasztó ugyanerre nem jogosult. A fogyasztó felmondási jogának kizárása azért nem lehetséges, mert a közvetítői szerződés nem minősül tartós jogviszonynak, így a felmondás joga nem korlátozható és nem zárható ki.

Szintén megállapítást nyert, hogy ha az eladó bánatpénzre vagy foglalóra jogosult, ez kizárólag a fogyasztót illeti meg, kártalanítására, illetve arra szolgál, hogy a szerződés megkötésének vagy teljesítésének elmaradásából eredő veszteségét csökkentse. A vevő visszalépése vagy a már megkötött szerződés teljesítésének elmaradása a fogyasztónál jár idő- és anyagi veszteséggel, míg a közvetítőnél nem, ezért a pénzből az ingatlanközvetítő részesedése indokolatlan és egyben a jóhiszeműség és tisztesség követelményével ellentétes.

Tisztességtelen az eladót abban az esetben is díjfizetésre kötelezni, amennyiben számára a vételi ajánlat nem elfogadható.

Ezek csak az adott per megállapításai voltak dióhéjban, amelyeket az ügyészségi közleményből ki lehetett olvasni. El tudjuk képzelni, ugye, hogy mennyi ilyen és ehhez hasonló szerződéses rendelkezés repked a nagyvilágban körülöttünk? A jó hír az, hogy befoghatók és kalitkába zárhatók ezek a jómadarak. Mármint a rendelkezések. Ha ebben kéri segítségünket, állunk szolgálatára!

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.