Kezesként fizettem, látom még valaha a pénzemet?

Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Petrik Tamás | 2019.11.14 | Követeléskezelés

A bankok előszeretettel alkalmazzák a kezességet mint hitelbiztosítékot arra az estre, ha az adós valamilyen okból kifolyólag nem tudja rendezni a hitelező felé fennálló tartozását. De milyen lehetőségei vannak a kezesnek, ha az adós helyett kifizeti a hitelezőt? Jelen cikkünkben erre keressük a választ.

Mi a kezesség?

A kezesség a jogosult és a kezes közötti szerződéssel jön létre, melyben a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben az adós nem fizet, maga fog helyette fizetni. Ezek alapján a kezesség mögött feltételezhető egy másik szerződés (tipikusan hitel- vagy kölcsönszerződés) a hitelező és az adós között.

Mi az a megtérítési igény és hogyan érvényesíthető?

A kezes abban az esetben köteles fizetni, ha a hitelező felszólította a teljesítésre. Amennyiben a kezes megfizette az adós hitelező felé fennálló tartozását, az általa megfizetett rész erejéig megtérítési igénye keletkezik az adóssal szemben, vagyis a kifizetett összeget követelheti az adóstól. Ennek érdekében a hitelező a teljesítést követően köteles a kezes részére átadni minden olyan okiratot és köteles őt ellátni minden olyan információval, ami a későbbi igényérvényesítéshez szükséges.

A korábbi Ptk. a jelenleg hatályos törvénytől eltérően szabályozza azt a kérdéskört, miként illeti meg a kezest a megtérítési igény. A hatályos Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezések alapján törvény eltérő rendelkezése, illetve a felek eltérő megállapodása hiányában, a Ptk. hatálybalépésekor fennálló kötelmekkel kapcsolatos, a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra – ideértve az e tények, illetve jognyilatkozatok által keletkeztetett újabb kötelmeket is – a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

A fentiek alapján, amennyiben a kezességi szerződés az új Ptk. hatályba lépése előtt, azaz 2014. március 15. napját megelőzően jött létre, a teljesítő kezes a régi Ptk. alapján érvényesítheti megtérítési igényét az adóssal szemben.

Az 1959. évi IV. törvény (korábbi Ptk.) megoldása

„Amennyiben a kezes a jogosultat kielégíti, a követelés az azt biztosító és a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogokkal, valamint a végrehajtási joggal együtt reá száll.”

A törvény szövege, illetve az ehhez kapcsolódó bírósági döntések alapján ilyen esetben a követelés törvényi engedményezéssel száll át a teljesítő kezesre, vagyis a kezes a hitelező helyébe lép.

A 2013. évi V. törvény (új Ptk.) megoldása

„Ha a kötelezett és a harmadik személy közötti jogviszonyból más nem következik, a harmadik személyt megtérítési igény illeti meg a kötelezettel szemben.”

Az új Ptk. alapján a harmadik személy, vagyis a kezes általi teljesítéssel (az eredeti jogosult kielégítésével) az eredeti kötelem megszűnik, a kötelezett a teljesítő harmadik személlyel pedig elszámolási viszonyba kerül. Itt is érvényesül ugyanakkor, hogy a megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és a harmadik személy követelését biztosítják.

A fenti különbségnek például akkor lehet jelentősége, amikor az adóssal szemben végrehajtási eljárás van folyamatban. Engedményezés esetén ugyanis az új jogosult jogutódlással beléphet az eljárásba, az új Ptk. szerinti megtérítési igény érvényesítésekor pedig az adóssal szemben folyamatban lévő végrehajtást meg kell szüntetni, illetve részleges teljesítés esetén korlátozni, tekintve, hogy az a tartozás(rész) megszűnt, és a kezes egy újonnan indított végrehajtás keretében érvényesítheti követelését.

Összegzésképpen megállapítható, hogy a kezest megtérítési igény illeti meg az adóssal szemben az általa teljesített rész erejéig, ennek érvényesítésével kapcsolatos intézkedések megtételére irodánk készséggel áll rendelkezésre.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.