Helycserés támadás a szerződések jogában

Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Petrik Tamás | 2019.12.12 | Követeléskezelés

Hatályos szerződési jogunk alapján nincs kőbe vésve, hogy a szerződést kötő felek a szerződés teljesítéséig vagy annak más módon való megszűnéséig a kötelemben maradjanak. A szerződésben történő „személycserének” több módja is van, korábbi cikkünkben már foglalkoztunk az engedményezés intézményével, most pedig a tartozásátvállalás legfontosabb szabályait tekintjük át.

Engedményezés

Az engedményezés kapcsán kifejtettük, hogy ebben az esetben a jogosult a kötelezettel szemben fennálló követelését (akár egyenként, akár csomagban) egy meghatározott vételáron eladja egy harmadik személynek, és ezzel a harmadik személy a szerződésben a jogosult helyébe lép és követelheti a kötelezettől a szerződésből eredő kötelezettségének teljesítését.

Tartozásátvállalás

Tartozásátvállalásról akkor beszélhetünk, amikor a szerződő felek, vagyis a jogosult és a kötelezett megállapodnak egy harmadik személlyel, hogy a harmadik személy kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló tartozását átvállalja.

Az engedményezés és a tartozásátvállalás közötti első különbség tehát abban mutatkozik meg, hogy míg engedményezés esetén a jogosulti pozícióban, addig tartozásátvállalás esetén a kötelezetti pozícióban történik változás. A másik fontos különbség az, hogy az engedményezés a jogosult és az új jogosult közötti szerződésen alapul, melyről a kötelezettet elég csak értesíteni, a tartozásátvállalás azonban egy háromoldalú megállapodás, vagyis mindhárom félnek a kifejezett hozzájárulása szükséges az alanyváltozáshoz.

Ahogyan az engedményezés esetében, úgy a tartozásátvállalásnál sem követeli meg a Polgári Törvénykönyv, hogy az erre vonatkozó megállapodást írásba kell foglalni, ezért az megtehető szóban, írásban vagy akár ráutaló magatartással is.

A tartozásátvállalás joghatásai

Amennyiben létrejön a felek közötti megállapodás a kötelezett tartozásának átvállalásáról, a jogosult a szerződés alapján a kötelezettet terhelő szolgáltatást kizárólag a tartozás átvállalójától követelheti.

A másik fontos következmény, hogy a tartozás átvállalóját mindazok a jogok megilletik, amelyek a korábbi kötelezettet a jogosulttal szemben a szerződés alapján megillették. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy ezen jogokat szűken kell értelmezni, a tartozásátvállalással csak a szerződésből eredő tartozás tekintetében történik személyváltozás, ezért csak a tartozással összefüggésben fennálló jogok illetik meg az átvállalót, például a követelés elévülésére való hivatkozás vagy a jogosult által engedélyezett fizetési kedvezmény. A szerződésből eredő jogok mellett a korábbi kötelezettet – a személyéhez fűződő kifogásokon kívül – megillető kifogások az új kötelezettet is megilletik.

Abban az esetben, ha az eredeti szerződést, valamilyen biztosítékkal erősítették meg (például kezesség, zálogjog), ezen biztosítékok főszabály szerint a tartozásátvállalással megszűnnek, kivéve, ha annak kötelezettje (példánknál maradva a kezes vagy a zálogkötelezett) a tartozásátvállaláshoz hozzájárul.

A tartozásátvállaló teljesítése

Amennyiben a tartozás átvállalója teljesíti a korábbi kötelezettet terhelő tartozást, ebben az esetben megtérítési igénnyel léphet fel vele szemben, vagyis követelheti az általa megfizetett tartozás megtérítését.

A megtérítési igény érvényesítése során az átvállaló által történő teljesítés során megszűnt követelés biztosítékai – amennyiben azok a tartozásátvállalással nem szűntek meg – fennmaradnak és a megtérítési igény alapján fennálló követelést biztosítják.

Végső soron tehát a tartozásátvállaló általi teljesítéssel az eredeti kötelezett ugyanúgy kötelezett marad, csak más jogcímen és más jogosult felé tartozik helytállási kötelezettséggel.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.