Figyelem! Változnak a pénzmosás elleni szabályok 2020-tól!

Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. , Dr. Pál Gergely Csaba | 2019.12.12 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Az Európai Unió 5. pénzmosási irányelvének – az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/843 irányelv – rendelkezései miatt szükségessé vált a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) módosítása, ezért a kormány 2019. november 12-én benyújtotta az Országgyűlésnek a Pmt. és az egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/8028. számú törvényjavaslatot (a továbbiakban: Javaslat).

Jelen cikkünkben a legfontosabb változtatásokat kívánjuk összefoglalni röviden a Javaslat alapján.

A törvény hatálya

A törvénymódosítás egyik fontos újdonsága, hogy a jogalkotó kiterjeszti a törvény hatályát az alábbiak szerint.

Tekintettel arra, hogy a technológiai újdonságok potenciális pénzmosási és terrorizmus-finanszírozási kockázatot jelentenek, ezért ezeknek a kezelése érdekében a pénzmosási törvény hatálya alá kerülnek a virtuális fizetőeszközök, illetve a törvényes és virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatást nyújtók, valamint a letétkezelő pénztárca-szolgáltatók is.

A Javaslat a törvény hatályát kiterjeszti azon szolgáltatókra is, akik Magyarország területén vagy az Európai Unió más tagállamában, vagy harmadik országban rendelkeznek székhellyel, és Magyarországon létesített tartós, üzleti egységük révén kínálnak az ügyfeleik számára a törvény hatálya alá tartozó szolgáltatást hazánkban.

Kiterjeszti a jogalkotó a törvény hatályát továbbá a hárommillió forintot meghaladó értékű kulturális javak (pl.: műalkotások, régiségek) kereskedelmével vagy tárolásával foglalkozó vállalkozásokra, valamint azokra az árukereskedőkre, akik tevékenységük folytatása során hárommillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogadnak el.

Székhelyszolgáltatók

A jogszabály-módosítás további változása, hogy egy teljesen új tevékenység is a pénzmosási törvény hatálya alá kerül. A benyújtott Javaslat kimondja, hogy a hatálybalépést követően a Pmt. hatálya kiterjed a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező székhelyszolgáltatókra is. A Javaslat rögzíti továbbá, hogy a Pmt. hatálya alá kerülő székhelyszolgáltatók felügyeletét a pénzügyi információs egység látja majd el.

Ügyfélazonosítás

A Javaslat alapján a jogalkotó szigorítja az ügyfélazonosítási kötelezettséget, valamint kapcsolat-nyomonkövetési intézkedések alkalmazását rendeli el azon ügyfelek esetében, akik olyan harmadik országok állampolgárai, vállalkozásai, amelyeket az EU pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása szempontjából stratégiai hiányosságokkal rendelkezőnek tekint.

Jó hír, hogy egyszerűsödik az alacsony kockázatú ügyfelek kezelése annak érdekében, hogy a hatóságok és a szolgáltatók a magasabb kockázatú ügyekre összpontosíthassanak. Megjegyezzük, hogy a Javaslat szerint a hatékonyabb végrehajtás érdekében indokolttá vált továbbá az úgynevezett dinamikus ügyfél-átvilágítási rendszer kialakítása, amely a gyakorlathoz igazodva írja elő, hogy a szolgáltatónak az intézkedéseket a kockázati szintekhez kell igazítani, mivel folyamatosan felmerülhetnek olyan tényezők, amelyek kockázati átsorolást eredményezhetnek.

Közszereplők és tényleges tulajdonosok

Változnak a kiemelt közszereplőkre, tényleges tulajdonosra vonatkozó előírások is. Így többek között a kiemelt közszereplők vonatkozásában minden tagállam köteles a nemzeti jog szerint fontos közhivatalnak minősülő, konkrét funkciókat (de nem az egyes személyeket) feltüntető jegyzéket kiadni és naprakészen tartani, amelyből a Bizottság majd jegyzéket fog készíteni.

Tekintettel a Pmt. hatálybalépése óta szerzett gyakorlati tapasztalatokra, szükségessé vált a tényleges tulajdonosra vonatkozó ügyfél-átvilágítási kötelezettségek pontosítása, egyértelművé tétele. Emiatt a jogalkotó a Javaslat útján több kiegészítéssel és rendelkezéssel is bővíti a törvényt.

Így például a Javaslat alapján a jogi személy ügyfél képviselője a Pmt.-ben előírt nyilatkozatában köteles valamennyi természetes személyt feltüntetni tényleges tulajdonosként. Továbbá a szolgáltatók új üzleti kapcsolat létesítése esetén kötelesek beszerezni egy kivonatot a központi tényleges tulajdonosi nyilvántartásból, vagy a nyilvántartásba vételt tanúsító okiratot a tényleges tulajdonos adataival kapcsolatban. A jogszabály alapján az ügyfél köteles a tényleges tulajdonosra vonatkozó adatoknak a központi nyilvántartás számára történő továbbítását okirattal igazolni.

A fentiekben is részletezett módosítások az elfogadásuk után 2020. január 10-én lépnek majd hatályba. Mivel – a jelen cikk írásakor – még csak egy elfogadás alatt álló törvényjavaslatot tudtunk elolvasni és értelmezni, ezért azzal kapcsolatban, hogy a módosítások milyen hatással lesznek az ügyfél-átvilágítási folyamatokra és a tényleges tulajdonosok azonosítására, arról a törvényjavaslat végleges, elfogadott változatának értelmezését követően tudunk érdemi álláspontot kialakítani.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.