Pályázat vagy árverés? A kényszerértékesítés formái

Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Petrik Tamás | 2020.02.27 | Követeléskezelés

Felszámolásban az adós vagyontárgyait pályázat vagy árverés útján kell értékesíteni. Jelen cikkünkben a kettő közötti különbséget mutatjuk be.

Bevezetés

A csődtörvény szabja kötelezettségként a felszámolónak, hogy a felszámolás alá került adós vagyontárgyait nyilvánosan értékesítse pályázat vagy árverés útján. Az értékesítés ezen módjaitól a felszámoló csak a törvényben felsorolt esetekben (például a hitelezői választmány hozzájárulása esetén) térhet el.

Nyilvános pályázat

A felszámoló a pályázati felhívást köteles közzétenni a Cégközlönyben. A pályázati felhívás tartalmi elemeit a csődtörvény részletesen felsorolja. Amennyiben nem érkezett a pályázati feltételeknek megfelelő ajánlat, a felszámoló a pályázatot eredménytelennek nyilváníthatja, és 3 hónapon belül új pályázatot írhat ki.

Ha több, közel azonos ajánlat érkezik, a felszámoló köteles az ajánlattevők között ártárgyalást tartani. A nyertes pályázóval a felszámoló adásvételi szerződést köt, melynek szabályait a Polgári Törvénykönyv tartalmazza.

Amennyiben a pályázatot a felszámoló eredménytelennek nyilvánítja és új pályázati felhívást tesz közzé, a vagyontárgyra tehető legkisebb vételi ajánlatot (minimálár), a becsérték 70%-áig, az ezt követő pályázatok esetén pedig a becsérték 50%-áig lehet leszállítani. Meghatározott vagyontárgyak esetében az ezt követő pályázatokban 35%-ig szállítható le a minimálár.

Nyilvános árverés

Az árverési hirdetményt a felszámoló szintén köteles közzétenni a Cégközlönyben. Az árverezni kívánók a hirdetmény szerinti feltételekkel és időtartamban licitálhatnak a meghirdetett vagyontárgyra.

Fontos kiemelni, hogy a 2017. július 1-jét követően kiírt árverések esetében – függetlenül attól, hogy mikor indult a felszámolási eljárás – nincs lehetőség a vételár leszállításra, amennyiben a felajánlott vételár nem éri el a becsértéket, csak új árverést lehet tartani.

Nyilvános árverés esetén nincs lehetőség ártárgyalásra, az árverés nyertese és ezzel a vagyontárgy új tulajdonosa a legmagasabb ajánlatot tevő lesz.

Zálogjogosult átvételi joga

Mindkét értékesítési formánál lehetőség van arra, hogy a vagyontárgyat, annak becsértékén, az azt igénylő zálogjogosult szerezze meg.

A zálogjogosult ezen igényét a második sikertelen árverést/pályázatot követően terjesztheti elő, amennyiben több zálogjogosult is igényt tart a vagyontárgyra, a köztük lévő sorrendet a zálogjogok rangsora fogja eldönteni.

Összegzés

Összességében elmondható, hogy mindkét értékesítési forma az adott vagyontárgy kényszerértékesítésére irányul azzal, hogy a pályázat keretében történő értékesítés valamivel tágabb mozgásteret biztosít a felszámoló részére, mint az árverés.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.