Vonatkozik-e a fizetési moratórium a bankgaranciára?

Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Farkas Tímea | 2020.04.02 | Követeléskezelés

A garanciaszerződés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat a garantőr olyan kötelezettségvállalása, amely alapján a nyilatkozatban meghatározott feltételek esetén köteles a jogosultnak fizetést teljesíteni. A bankgarancia a bank visszavonhatatlan kötelezettségvállalása arra, hogy ügyfelének kérésére és utasítása szerint a bankgaranciában megjelölt kedvezményezett javára, a bankgarancia feltételeinek teljesülése esetén fizetést teljesít, a kedvezményezett első felszólítására, az alapjogviszony vizsgálata nélkül és erre tekintettel követelése keletkezik az adóssal szemben. A garancia tehát a garantőr önálló kötelezettségvállalása, önálló kötelem, amely független a főkötelemtől.

A koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) értelmében az adós a hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére veszélyhelyzet fennállása alatt fizetési haladékot kap (a továbbiakban: fizetési moratórium).

Felmerül a kérdés, hogy a Rendeletben meghatározott fizetési moratórium érinti-e a garanciaszerződést, ugyanis az nincs külön nevesítve, azonban a hitelszerződés Ptk. szerinti definíciója érinti azt. A Ptk. értelmében a hitelszerződés alapján a hitelező hitelkeret rendelkezésre tartására és a rendelkezésre tartott összeg erejéig kölcsönszerződés, kezességi szerződés, garanciaszerződés vagy egyéb hitelművelet végzésére vonatkozó más szerződés megkötésére, az adós díj fizetésére köteles.

A Ptk.-ban a kölcsönszerződés a hitelszerződéssel azonos cím alatt szereplő szerződés, a Rendeletben azonban önállóan nevesítésre kerültek. A kezesség és a garanciaszerződés a biztosítéki szerződések között szerepel a Ptk.-ban. A Rendelet alapján a moratórium kihat a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségre is. Tehát ha egy fizetési moratóriummal érintett szerződés mellékkötelezettsége a garancia, akkor kihat a garanciára is a moratórium.

Ezzel azonban nem oldódott meg a hitelszerződés keretében igénybe vett „önálló” bankgarancia kérdése. Az ilyen ügyletek vonatkozásában kétféle megközelítés alapján lehet eldönteni, hogy érintettek-e a fizetési haladékkal.

Az egyik megközelítés alapján, amennyiben a bankgarancia lehívása és a fizetés esedékessé válása megtörtént a Rendelet hatálybalépése, azaz 2020. március 19. napja előtt, akkor a fizetési moratórium az ügyletet nem érinti. Amennyiben a bankgarancia lehívása a moratórium elrendelése után történik, akkor pedig a moratóriummal nem érintett kölcsön analógiáját lehetne alkalmazni. Ennek oka, hogy a Rendelet alapján a 2020. március 18. után igénybe vett kölcsönök esetén nincs moratórium, hiszen akkor mindenki megrohamozná a bankokat az azonnali kölcsönigénylés érdekében, amit ráérne törleszteni. A Rendelet tehát csak a már korábban megkötött szerződés alapján igénybe vett kölcsönökre vonatkozik. Ebből pedig az következik, hogy ha a bankgaranciát a moratórium elrendelését követően, tehát 2020. március 18. után veszik igénybe, akkor arra nem terjed ki a moratórium ugyanúgy, ahogy a kölcsönökre sem.

E megközelítés alapja, hogy garancia esetén a lehívás és az esedékesség között viszonylag rövid idő telik el, és jellemzően a lehívást követően a teljes összeg azonnal esedékes. Tehát például a februárban lehívott bankgarancia februárban esedékessé is válik, ezzel kikerülhet a rendelet hatálya alól. A 2020. március 19. után lehívott bankgarancia már moratóriummal nem érintett időszakban kerül igénybevételre és esedékessé is válik, tehát nem terjed ki rá a fizetési moratórium.

A másik megközelítés lényege, hogy a hitelszerződés önmagában nem is értelmezhető a fizetési moratórium szempontjából, mert az alapján csak rendelkezésre tartásra köteles a hitelező. Ennek következményeként a hitelszerződés alapján igénybe vett egyéb szerződések, tehát pl. a kölcsön, garancia már önálló szerződés, és csak akkor érinti a fizetési moratórium, ha a Rendelet e szerződéseket önállóan nevesíti. Ennek értelmében a moratórium alól teljesen kikerül a garancia mint szerződéstípus.

Azok az esetek lehetnek vitásak, amikor a bank a fizetési moratórium előtt teljesített a bankgarancia alapján, azonban a követelést már a moratórium alatt tette esedékessé.

A fent kifejtettek a Rendelet értelmezését szolgálják, azonban minden esetben egyedileg szükséges vizsgálni, hogy a Rendelet hatálya alá tartozik-e az adott jogügylet.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.