Koronavírus és cafeteria-tudnivalók

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. , Dr. Pulay Flóra | 2020.04.30 | Munkajog

A Kormány által 2020. április 7-én bejelentett, a munkahelyek megőrzését és a munkáltatók, valamint a munkavállalók támogatását célzó gazdaságvédelmi akcióterv keretében nyújtott támogatásokat nem minden munkáltató kívánja vagy tudja igénybe venni. A munkahelyek megmentése céljából ezért a munkáltatók olyan házon belüli intézkedéseket hoztak az elmúlt időszakban, amellyel megítélésük szerint működésük hosszú távon fenntarthatóvá válhat. Az egyik ilyen gyakori intézkedési forma a cafeteriaelemek megvonása. Az ezzel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat, valamint ezzel ellentétben a juttatások kedvezményesebb nyújtásával összefüggő aktuális intézkedéseket a jelen cikkben ismertetjük.

Cafateriajuttatások felfüggesztése és megvonása jogszerűen

Sok munkáltató döntött egyes cafeteriaelemek felfüggesztéséről az elmúlt időszakban, amellyel kapcsolatban számos kérdés merült fel.

A cafeteriajuttatás természete szerint olyan egyoldalú munkáltatói juttatás, amely a munkavállaló elfogadásától függetlenül vált ki joghatást. Kérdéses mindig azonban, hogy milyen módon közölték az érintett munkavállalókkal a cafeteriajuttatás tényét (személyenként külön-külön vagy a szabályzat kihirdetésével).

Az Mt. 15. § (3) és (4) bekezdése alapján az egyoldalú jognyilatkozatra a megállapodásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az egyoldalú jognyilatkozat a címzettel való közléssel válik hatályossá és csak a címzett hozzájárulásával módosítható vagy vonható vissza. Főszabály szerint tehát szükséges lenne a munkavállaló hozzájárulása a módosításhoz.

Az Mt. 16. § (2) bekezdése alapján azonban, ha jognyilatkozat megtételét követően a körülményekben olyan lényeges változás következik be, amely a vállalt kötelezettség teljesítését a munkáltató számára lehetetlenné tenné, illetőleg az aránytalan sérelemmel járna, a munkáltató mentesülhet a kötelezettség alól. Ilyen vállalt kötelezettség a cafeteriajuttatás is.

A cafeteria olyan feltétel vagy időbeli korlátozás nélkül, tartósan nyújtott munkáltatói juttatás, a cafeteriaszabályzat pedig olyan munkáltatói szabályzat, amelynek tartalmára a fenti egyoldalú jognyilatkozatra, illetve kötelezettségvállalásra irányuló szabályokat kell alkalmazni, ezeket kell szem előtt tartani, ha a munkáltató a juttatás felfüggesztéséről vagy megvonásáról dönt.

Lényeges kérdés azonban, hogy a cafeteriaszabályzat mit tartalmaz annak módosítására vonatkozóan.

A kialakult gyakorlat szerint a munkáltató módosíthatja a cafeteriaszabályzatot, ha gazdasági helyzetének váratlan megrendülése miatt fizetésképtelen helyzetbe kerül vagy a vállalt kifizetések teljesítése veszélyeztetné a munkabérek kifizetését, és ez értelemszerűen aránytalan sérelmet okozna számára.

A cafeteriaelemek megmentése; a SZÉP-kártyával kapcsolatos kérdések

Azok a munkáltatók, akik nem döntöttek a cafeteriaelemek felfüggesztéséről vagy megvonásáról, érdekeltek a járvánnyal kapcsolatos cafeteriaelemeket mentő intézkedések terén. Adózási szempontok alapján az egyik leggyakrabban előnyben részesített cafeteriaelem a SZÉP-kártya alszámláira történő juttatás. A Magyar Közlönyben 2020. április 21-én közzétett kormányrendelet alapján számos olyan szabály jelent meg, amely a SZÉP-kártya felhasználásával kapcsolatban hozott változásokat, a járvány negatív gazdasági hatásainak enyhítése céljából.

A SZÉP-kártya alszámláin lévő juttatás alapvetően egyéb díjak nélkül az utalás évét követő második év május 31-ig használható fel. Egy idén januári módosítás miatt azonban ezt követően sem veszett el az összeg, ezután is felhasználó volt, csak havidíj fizetése ellenében. A pénzforgalmi szolgáltató jogosult volt a fel nem használt pénzeszköz erejéig és annak terhére díjat felszámítani, a felszámított havi díj pedig a fel nem használt pénzeszköz legfeljebb 3%-a, de legalább 100 forint lehetett. Fontos intézkedés azonban, hogy az egyik gazdaságvédelmi intézkedés alapján a veszélyhelyzet kihirdetésétől a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig a pénzforgalmi szolgáltató a SZÉP-kártya-juttatásként átutalt, fel nem használt pénzeszköz erejéig és annak terhére a munkavállalóval szemben díjat nem számíthat fel.

A juttatás nyújtása a munkáltatói oldalon is kedvezőbb lett; a keretösszeg a munkáltatók egy részénél az eddigi 450 000 forintról 2020-ra 800 000 forintra emelkedik, egyes közszférához tartozó munkáltatóknál az eddigi 200 000 forint helyett maximum 400 000 forint lesz, amelyhez kapcsolódóan a juttatás adóterhei is csökkennek. A szociális hozzájárulási adót 2020. június 30-ig elengedi a kormány, ezzel a SZÉP-kártya összes adóterhe 32,5%-ról 15%-ra csökken június 30-ig.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.