Fogyasztóbarát rendelkezésekkel módosul a kötelező jótállás szabályrendszere

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Kaltenecker Dániel | 2020.06.25 | Fogyasztóvédelem és e-kereskedelem

Megjelent az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló rendeletet módosítása. Cikkünkben elsősorban a lényeges változtatásokat vesszük górcső alá, de az alapvető szabályokkal foglalkozó korábbi írásainkra is utalunk.

Bevezetés

Széles körben ismert, hogy az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló Kormányrendelet (a továbbiakban: Rendelet) alapján egyes termékekre kötelező jótállás vonatkozik. A jótállásra kötelezett a jótállás időtartama alatt köteles helytállni a termékkel kapcsolatos hibás teljesítésért, azaz köteles a hibás terméket kijavítani, kicserélni, adott esetben az árát leszállítani vagy visszaadni.

A legjelentősebb változás: a jótállási időtartam

Jelenleg a Rendelet mellékletében szereplő termékekre, amennyiben azok bruttó vételára eléri a 10.000 Ft-ot, általánosan és egységesen 1 év a jogszabály alapján fennálló kötelező jótállás időtartama. A legnagyobb változás, hogy a kötelező jótállás mértéke a vételárhoz igazodva sávosan változik majd 2021. január 1-től, akként, hogy a 10 ezer és 100 ezer forint közötti vételárú termékeknél marad az 1 év kötelező jótállás, a 100 ezer és 250 ezer forint közötti vételárú termékeknél a kétszeresére, 2 évre, míg a 250 ezer forintot meghaladó vételárú termékek esetében a háromszorosára, 3 évre emelkedik a kötelező jótállás időtartama.

Új termékekkel bővül a kötelező jótállással érintett termékek köre

Számos gyakorlati (jogi) problémára reagálva kerültek bele a rendelet mellékletébe az ajtók, ablakok, reluxák, riasztóberendezések, sőt mi több, vége lehet a sok bosszúságnak a garázsajtókkal, garázskapukkal is, mivel ezen termékekre is kötelező jótállást kell adniuk az eladóknak.

Furcsa módon eddig kimaradtak, de most már örülhetünk, hogy a zuhanykabinokra, kádakra és csaptelepekre is kiterjed a Rendelet hatálya. Hovatovább a korral is halad a jogalkotó, ugyanis a napkollektorok, napelemrendszerek, valamint a játék hoverboardok, játék elektromos rollerek és játék (és az ún. nyílt) drónok is szerepelnek a mellékletben.

Régi szabály új köntösben

Új szabálynak tűnik, ugyanakkor mégsem az, hogy a fogyasztási cikk kijavítása esetén a jótállás időtartama meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amely alatt a fogyasztó a fogyasztási cikket a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta. Ahogyan azt korábbi cikkünkben is jeleztük már, ha jótállási idő alatt hibásodik meg az árucikk, javítás esetében a szervizben töltött idő nem számít be ebbe az időtartamba, ugyanakkor számos esetben – jogellenesen – ezzel ellentétes gyakorlat alakult ki. A Kormány tehát feltehetően ezt a – téves jogértelmezésen alapuló, fogyasztókat károsító – gyakorlatot kívánja kigyomlálni a Rendelet ezen quasi Ptk.-t értelmező passzusával.

Záródó kiskapuk

Ugye Önnek is ismerős az a mondat, hogy: „Dobozzal együtt cseréljük.” A Rendeletnek köszönhetően vége az ebből fakadó értelmetlen dobozraktározásnak is, mivel az új szabályozás értelmében, nem tehető a jótállásból eredő jogok érvényesítésének feltételévé a fogyasztási cikk felbontott csomagolásának a fogyasztó általi visszaszolgáltatása, azaz viszlát értelmetlenül őrizgetett dobozok.

A Rendelet új szabályokkal veszi elejét a végeláthatatlan javításoknak. 2021. január 1-től amennyiben az első javítás alakalmával nyilvánvalóvá válik, hogy a termék nem javítható, akkor a vállalkozásnak 8 napon belül ki kell cserélnie a terméket vagy csere lehetőség hiányában ugyanennyi időn belül vissza kell fizetnie a vételárat.

Ugyanezek a szabályok irányadóak akkor is, ha negyedik alkalommal visszük javítani a terméket, azzal, hogy ebben az esetben a kicserélést vagy elállást megelőzően jogunk van árleszállítást kérni vagy a terméket a vállalkozás költségére kijavíttatni. Nagyon fontos új szabály továbbá, hogy amennyiben a termék javítására a vállalkozás részére történő bejelentéstől számított 30. napig nem kerül sor, akkor – kérésünkre – a vállalkozás a 38. napig köteles kicserélni vagy csere lehetőség hiányában a vételárat visszatéríteni.

A joggyakorlat finomhangolását jelenti továbbá, hogy a fogyasztó a  kijavítás iránti igényét nemcsak a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál, hanem a  vállalkozás székhelyén, bármely telephelyén, fióktelepén is érvényesítheti.

E-jótállási jegy

Egy korábbi cikkünkben részletesen is foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy miért fontos a jótállási jegy, egy másikban pedig azzal, hogy az eladó jótállási jeggyel kapcsolatos mulasztása miért nem érinti a jogaink érvényesíthetőségét. A Rendelet újítása, hogy lehetővé teszi elektronikus jótállási jegy készítését, így a dobozok őrizgetése mellett vége lehet a különböző jótállási jegyek papír alapú tárolgatásának is. Az elektronikus jótállási jegyet kaphatjuk e-mailben vagy akár QR-kódos formátumban is, a lényeg, hogy a jótállási idő végéig elérhető legyen (e körben figyelemmel kell lenni természetesen az eredeti határidő esetleges javítás miatti hosszabbodására is).

Összefoglalás

A fentebb idézett rendelkezések 2021. január 1-től hatályosak, amelynek értelmében az idén karácsonykor vásárolt termékekre még nem vonatkoznak, ugyanis az időbeli hatály szempontjából a vásárlás dátuma az irányadó és nem a jótállási igény érvényesítésnek időpontja. Mindezek alapján a vállalkozásoknak az év végéig van idejük felkészülni a jelentős fogyasztóvédelmi változásokra.

Amennyiben fogyasztói igényérvényesítéssel kapcsolatos kérdése lenne vagy szeretné felkészíteni vállalkozását az új szabályok gyakorlati alkalmazására, forduljon szakértőinkhez bizalommal.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.