Felgyorsul a közös tulajdonban álló földek megosztása

Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. , Dr. Sándor Géza Árpád | 2020.07.09 | Ingatlan

A Kormány előterjesztése nyomán a termőföldek és az erdők átlátható tulajdonosi rendszerének, és az optimális birtokszerkezet kialakítása érdekében az Országgyűlés 2020. július 3-án elfogadta a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvényt.

A 2021. január 1. napján hatálya lépő törvény célja a magyar agrárium fejlődésének egyik legnagyobb gátját képező osztatlan közös földtulajdoni viszonyok felszámolásának gyorsítása, az osztatlan közös tulajdonban álló mező- és erdőgazdasági célú földek elmúlt évtizedekben kialakult tulajdonviszonyainak rendezése, és ezáltal a magyar földművesek javára gazdaságosan művelhető, adminisztratív terhek nélkül használatba vagy tulajdonba vehető birtoktestek kialakítása.

A törvény hatálya mindazon ingatlanra kiterjed, amelyek mező- vagy erdőgazdasági hasznosítású földnek minősülnek, feltéve, hogy az adott ingatlan – kivett út, kivett árok, kivett csatorna kivételével – kizárólag ilyen megjelölésű alrészleteket tartalmaz, és nem tanya megnevezésű, illetve nem tartozik a törvény hatálya alá az ingatlan sem, amely az ingatlan-nyilvántartás szerint a település zártkertjében fekszik és a földrészlet teljes területe – a tényleges használata alapján – nem minősül mező- vagy erdőgazdasági hasznosításúnak.

A törvény az ingatlanügyi és a földügyi jogszabályokhoz képest különös szabályokat állapít meg az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárásra vonatkozóan, továbbá az osztatlan közös tulajdon megszüntetése során a telekalakítási eljárásra vonatkozó rendelkezéseket sem kell alkalmazni.

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetését bármely tulajdonostárs kezdeményezheti az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott, a folyamatban lévő megosztás tényének feljegyzésére irányuló kérelemmel, amely eljárásnak a díja 15.000 Ft. Ezt követően – ha a törvényben meghatározott visszautasítási okok nem állnak fent – az ingatlanügyi hatóság kiadja a megosztáshoz szükséges térinformatikai segítséget nyújtó informatikai alkalmazáshoz (ún. osztóprogramhoz) való hozzáférést biztosító technikai azonosítót, továbbá a kormányzati portálon hirdetményt tesz közzé az adott ingatlant érintő megosztásról.

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetését kezdeményező tulajdonostársnak a megosztási folyamat megkezdéséről írásban, igazolt módon kell értesítenie valamennyi, az ingatlanban tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársat, továbbá az ingatlan földhasználati nyilvántartásba vagy erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett valamennyi használóját.

Ezt követően kerül sor a kiosztásra, amikor az osztóprogram a tulajdonostársakat az ingatlan meghatározott részéhez rendeli. Ezt követően a tulajdonostársak – a később kiadásra kerülő végrehajtási rendeletben meghatározottak szerint – ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott egyezségbe foglalják megállapodásukat, amelyhez elegendő a szótöbbség; illetve az egyezséghez történő hozzájárulást megadottnak kell tekinteni az értesített, illetve értesítettnek tekintendő tulajdonostárs esetében, ha az egyezségi döntésben nem vesz részt.

Az egyezségben közös tulajdonban álló ingatlan nem alakítható ki, kivéve, ha az érintett tulajdonostársak abba kifejezetten beleegyeznek, de arra is van lehetőség, hogy az egyezség keretében a tulajdonostársak az ingatlanban fennálló tulajdoni hányadoktól eltérő megosztásban állapodjanak meg.

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése eredményeként kialakításra kerülő ingatlan – ide nem értve az ingatlanok megközelítésére szolgáló utat – nem lehet szőlő, kert, gyümölcsös, nádas művelési ág esetén 3.000 m²-nél, szántó, rét, legelő, erdő és fásított terület művelés ág esetén 10.000 m²-nél kisebb területnagyságú. Amennyiben a kialakuló ingatlan nem éri el a törvényi minimumot, a tulajdonostársaknak a másik tulajdonostárs tulajdoni hányadához történő hozzászámításáról, azaz a bekebelezésről kell rendelkezniük. Ebben az esetben a bekebelező tulajdonostárs az adott terület értékbecslés szerinti piaci ellenértékét köteles megtéríteni a másik tulajdonostársnak.

Speciális szabály, hogy sem jogszabályon, sem szerződésen alapuló elővásárlási jog nem gyakorolható, és a tulajdonszerzéshez nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása sem.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.