Nem mind arany, ami fénylik, avagy hogy csinál a hatóság hulladékot abból, ami nem az

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2017.05.15 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

Némileg meglepő lehet a címben az aranyra való utalás egy hulladékos témájú írás kapcsán, de talán a cikk végére megérti a kedves olvasó, miért alkalmaztam ezt az ismert szólást.

Érdemes mindenekelőtt a hulladék jogszabályi fogalmát tisztázni: e szerint hulladék bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles. (Zárójelben érdemes megjegyezni, hogy ezek szerint az a használhatatlan, semmire sem jó kacat, amitől a gazdája nem akar és nem is köteles megválni, nem hulladék, hanem valamilyen értékkel bíró dolog.)

A hatóság, kihasználva a hulladék fogalmának nem kellően egzakt, és inkább a birtokos motivációjára támaszkodó jellegét, előszeretettel és rendszeresen minősít olyan anyagokat hulladéknak, amelyek akár piaci értékkel is bírnak, mindössze annyi a „bűnük”, hogy a birtokosuk megválik tőlük.

Ez lehetett az oka annak, hogy a környezetvédelmi hatóság egy nagyberuházással kapcsolatos építkezés során a beruházásnak otthont adó ingatlanról jogerős építési engedély alapján kitermelt, és igazoltan szennyeződésmentes földet hulladéknak minősített. (Ugyancsak zárójeles megjegyzés, hogy a kitermelt földdel kapcsolatosan még az ásványi nyersanyag jelleg is felmerülhet, de nem akarom elvenni a bányászati joggal foglalkozó kollégám kenyerét.)

A hatóság érvelése szerint azzal, hogy a föld kitermelésre és a kitermelés helyéről elszállításra került – függetlenül annak bizonyítottan szennyezetlen jellegétől –, automatikusan belépett a hulladékkörbe, és így hulladéknak minősül, ezért minden, a hulladékokra vonatkozó előírást alkalmazni kell rá, jelentős többletköltséget és többletadminisztrációt okozva a szereplőknek.

Tény, hogy a hatályos hulladéktörvényben (2012. évi CLXXXV. törvény) szerepel egy olyan előírás, hogy a hasznosítási műveleten átesett anyag nem tekintendő hulladéknak bizonyos feltételek teljesülése esetén, de jogos kérdésként merül fel, hogy milyen hasznosítási műveleten kell átesnie az akkreditált laboratórium által igazoltan szennyezetlen földnek vagy bármely más szennyezetlen anyagnak.

Erre a kérdésre maga a hatóság sem adott konkrét választ, viszont előszeretettel alkalmazta a jogszabály által lehetővé tett szankciókat, így a bíróságra marad az a hálátlan feladat, hogy eldöntse a szennyezetlen anyag státuszát, vagy – abban a nem várt esetben, ha az a bíróság álláspontja szerint is hulladék – meghatározza azt az esetleges hasznosítási módot, amelyen át kell esnie a hulladékstátusz megszűnése érdekében.

Nem nevezhető irígylésre méltónak a helyzet!

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.