Hatósági eljárás a hulladékgazdálkodásban – néhány különös szabály ismertetése

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2020.07.16 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

Egy korábbi blogcikkben a jogellenes hulladékgazdálkodási tevékenység lehetséges büntetőjogi következményeit mutattuk be.

A jelen bejegyzés tárgya a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági eljárások egyes speciális szabályainak ismertetése.

Hulladékgazdálkodási hatósági eljárásban – mint miden hatóság eljárásban – alapvetően az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy

1. az ügyfél a kapcsolattartás formáját nem választhatja meg,
2. a hiánypótlási felhívás teljesítésének határideje legfeljebb tizenöt nap.

A telepengedélyezési eljárásban, illetve a tárolóhely üzemeltetési szabályzatának jóváhagyására irányuló eljárásban hozható döntés a hulladéktörvény szerinti engedélyezési eljárásban hozható döntés előfeltétele.

Hulladékgazdálkodási engedély határozott időre adható, amely legfeljebb 5 év lehet.

A kereskedőt, közvetítőt, valamint a közvetítő szervezetet a környezetvédelmi hatóság bejelentés alapján, ugyancsak határozott időre, de legfeljebb 5 évre veszi nyilvántartásba.

A környezetvédelmi hatóság a hulladékgazdálkodási engedélyt, valamint a nyilvántartásba vett adatokat módosíthatja vagy visszavonhatja.

Hivatalból eljárva vagy kérelemre induló eljárás esetén a környezetvédelmi hatóság a hulladékgazdálkodási engedélyt korábbi módosításaival együtt egységes szerkezetbe foglalja. Kérelem esetén a kérelem előterjesztője külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat fizet.

A környezetvédelmi hatóság a hulladékgazdálkodási engedély iránti kérelmet elutasítja, illetve a nyilvántartásba vételt megtagadja, ha a hulladékgazdálkodási tevékenység során alkalmazni tervezett művelet nem felel meg a jogszabályokban foglaltaknak, vagy az nem áll összhangban azzal a törvényi előírással, hogy a hulladékgazdálkodási tevékenységet az emberi egészség veszélyeztetése és a környezet károsítása nélkül úgy kell végezni, hogy az ne jelentsen kockázatot a környezeti elemekre, ne okozzon lakosságot zavaró (határértéket meghaladó) zajt vagy bűzt, és ne befolyásolja hátrányosan a tájat, valamint a védett természeti és kulturális értékeket.

Nem adható hulladékgazdálkodási engedély, illetve minősítési engedély annak, továbbá nem vehető nyilvántartásba az, akinek vagy amelynek az önkormányzati vagy az állami adóhatósággal szemben köztartozása van.

A hulladékgazdálkodási hatósági engedélyezési eljárásokban az ügyintézési határidő 55 nap.

A veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti minősítés ügyintézési határideje 50 nap.

A környezetvédelmi hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedélynek legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

(i) az engedélyes azonosító adatait (név, cím, KÜJ- és KTJ-azonosítók, statisztikai számjel),

(ii) a hulladék fajtáját, típusát és mennyiségét,

(iii) az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység megnevezését,

(iv) a hulladékgazdálkodási tevékenységgel érintett területet,

(v) a bevezetendő biztonsági és elővigyázatossági intézkedésekre vonatkozó követelményeket, valamint

(vi) az engedély időbeli hatályát.

Az illetékes környezetvédelmi hatóság a hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezők, valamint a nyilvántartásba vettek adatairól nyilvántartást vezet. A nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

A környezetvédelmi hatóság minősítési engedélyt csak annak a hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek adhat, amelyben az állam, a települési önkormányzat vagy a települési önkormányzatok társulása a szavazatok többségével tulajdoni hányada alapján közvetlenül vagy közvetve rendelkezik, és a társaság tulajdonosaként jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja.

A környezetvédelmi hatóság a hulladékbirtokostól, a hulladék gyűjtőjétől, szállítójától, közvetítőjétől, kereskedőjétől, kezelőjétől és a közszolgáltatótól, valamint a melléktermék gyártójától, felhasználójától, forgalmazójától jogosult tájékoztató adatot, összefoglalót, igazolást, jelentést kérni.

A hulladékbirtokost, a hulladék gyűjtőjét, szállítóját, közvetítőjét, kereskedőjét, kezelőjét és a közszolgáltatót a környezetvédelmi hatóság ellenőrzi. A környezetvédelmi hatóság ellenőrzése kiterjed a hulladékbirtokos által átvett, összegyűjtött és elszállított hulladék eredetére, tulajdonságára, mennyiségére, rendeltetési helyére. A környezetvédelmi hatóság képviselője a közúti közlekedés ellenőrzésére jogosult hatóság közreműködésével a hulladékszállítmányokat feltartóztathatja.

Ha hulladékgazdálkodással kapcsolatos környezetvédelmi, közegészségügyi veszélyhelyzet, súlyos kötelezettségszegés vagy ennek lehetősége szükségessé teszi, a környezetvédelmi hatóság haladéktalanul és előzetes bejelentés nélkül helyszíni ellenőrzést is tart.

A melléktermékként előállított, felhasznált vagy forgalmazott, illetve tárolt anyag vagy törvényi feltételeknek való megfelelését a környezetvédelmi hatóság, továbbá a termék megfelelőségének és biztonságának ellenőrzéséért felelős hatóság, illetve piacának felügyeletéért felelős hatóság ellenőrzi.

Az ellenőrző hatóság tájékoztatja a gyártó telephelye szerint illetékes környezetvédelmi hatóságot, ha megállapítja, hogy a melléktermékként előállított, felhasznált vagy forgalmazott, illetve tárolt anyag vagy tárgy nem felel meg a törvényi feltételeknek.

Az a gazdálkodó szervezet, amely a hulladéktörvény alapján hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet folytat – kivéve a közszolgáltatót, valamint azt az esetet, ha a tevékenység az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozik –, a tárgyév február 28-ig a környezetvédelmi hatóság részére éves felügyeleti díjat fizet. A tevékenység év közben történő megkezdése esetén a felügyeleti díj arányos részét kell megfizetni a hulladékgazdálkodási engedély véglegessé válását vagy a nyilvántartásba vételt követő 30 napon belül.

A felügyeleti díj a környezetvédelmi hatóság bevételét képezi, amelyet a felügyeleti tevékenységével kapcsolatos működési költségeinek fedezetére használhat fel.

A felügyeleti díj mértéke

• hulladékgazdálkodási engedélyhez kötött tevékenység esetén telephelyenként (a fióktelepet, valamint telephely hiányában a székhelyet is ideértve) 40 000 forint,
• nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység esetén telephelyenként (a fióktelepet, valamint telephely hiányában a székhelyet is ideértve) 25 000 forint.

A hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység végzését az egyes telephelyek vonatkozásában a környezetvédelmi hatóság rendszeres időközönként ellenőrzi.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.