Bejegyzett élettársak illetékmentessége

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Sokolowski András | 2020.08.13 | Ingatlan

Talán köztudomású ténynek tekinthető, hogy a házastársaknak az egymás közti ajándékozása mentes az ajándékozási illeték alól. Na, igen ám, de hogyan alakul az illeték a bejegyzett élettársak közötti ajándékozás esetében?

Amennyiben a kedves Olvasó logikusan végiggondolja a fenti kérdést, úgy talán arra a következtetésre jut, hogy a bejegyzett élettársakat szintén megilleti a fenti illetékmentesség. És amennyiben a kedves Olvasó így gondolkodik, akkor azt kell, hogy mondjuk: igaza van.

Jelen cikkben megvizsgáljuk, hogy miért is van igaza a fentiek szerint gondolkodó kedves Olvasónak. Továbbá arra is kitérünk, hogy miért nem volt ez sokáig ilyen egyértelmű.

Az elején azért nem árt tisztázni az alapokat. Miszerint ajándékozási illetéket kell fizetni ingatlan ajándékozása, ingó ajándékozása, valamint vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondása esetén. De csak abban az esetben, ha a fenti ajándékozásról okiratot állítottak ki a felek, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150.000 forintot meghaladja. E szabályokat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) mondja ki.

E törvény továbbá arról is rendelkezik, hogy mentes az ajándékozási illeték alól az ajándékozó házastársa által megszerzett ajándék. Az Itv. azonban egy szóval sem említi meg a bejegyzett élettársak közötti ajándékozás esetét. Azaz nincs egyértelműen leírva a törvényben, hogy a bejegyzett élettársak közötti ajándékozás is mentes az ajándékozási illeték alól.

És itt van a bökkenő.

Ugyan a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény (Béktv.) rögzíti, hogy ha e törvény eltérően nem rendelkezik, vagy e törvény a rendelkezés alkalmazását nem zárja ki, megfelelően alkalmazni kell a házastársra vagy házastársakra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársra vagy bejegyzett élettársakra. Azonban a gyakorlatban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, továbbá a Nemzetgazdasági Minisztérium nem látta e rendelkezésből levezethetőnek a bejegyzett élettársak illetékmentességét.

Álláspontjuk alátámasztásául a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvényre hivatkoztak, miszerint adószabályokat csak az adótörvényekben, illetékszabályokat pedig csak az illetéktörvényben lehet megjeleníteni. Tehát a Béktv. általunk hivatkozott fenti rendelkezése szerintük nem alkalmas adójogi joghatás kiváltására. Mivel e törvény nem adózási tárgyban keletkezett, így az adózás és illetékszabályok körében nem értelmezhető, azaz nem alkalmas adókötelezettséget és/vagy illetékmentességet keletkeztető joghatás kiváltására.

 A fenti jogértelmezést és joggyakorlatot az Igazságügyi Minisztérium (IM) által kiadott jogértelmezés változtatta meg, melyet az Alapvető Jogok Biztosának eljárása előzött meg.

Az IM ugyanis megállapította, hogy a Béktv. általunk hivatkozott rendelkezése általános érvénnyel mondja ki, hogy minden olyan esetben, amikor a Béktv. nem fogalmaz meg eltérő rendelkezést, vagy a rendelkezés alkalmazását nem zárja ki, akkor a bejegyzett élettársi kapcsolatra a jogszabályok házasságra irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni. Tehát a jogalkotó eredeti szándéka szerint a bejegyzett élettársakat mindazok az ágazati jogszabályokban biztosított kedvezmények megilletik, amelyeket az adott norma a házastársak részére biztosít.

Azaz a bejegyzett élettársakat attól függetlenül is megilleti az ajándékozási illeték alóli mentesség – és egyébként minden egyéb, a házastársakra vonatkozó kedvezmény –, ha az Itv. ezt külön és kifejezetten nem tartalmazza.

E fordulatot követően az illetékes szervek a gyakorlatba is átültették a fenti jogértelmezést. Így a továbbiakban a bejegyzett élettársakra is automatikusan a házastársakra vonatkozó szabályokat alkalmazták és alkalmazzák mind a mai napig. Amely esetben pedig e jogértelmezéssel ellentétesen már beszedésre került az ajándékozási illeték, erre irányuló kérelemre gondoskodtak azok visszatérítéséről.

Erre mondják talán azt, hogy minden jó, ha a vége jó.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.