Ki is az az álképviselő?

Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. | 2020.09.17 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A Polgári Törvénykönyv rendezi azt az esetet, ha valaki helyett, nevében egy olyan személy köt szerződést, tesz jognyilatkozatot, akinek erre nem volt előzetesen felhatalmazása. Ilyenkor ez a képviseleti joggal nem rendelkező személy egyrészt megtéveszti a szemben álló partnert, másrészt az általa felhatalmazás nélkül képviselt személy hozhatja abba a kellemetlen helyzetbe, hogy tudta nélkül válik jogok, kötelezettségek alanyává.

A Ptk. 6:14. § alapján az az álképviselő, aki képviseleti jog nélkül vagy képviseleti jogkörét túllépve más nevében jognyilatkozatot tesz, nyilatkozata a képviselt jóváhagyásával vált ki joghatást.

Lényeges, hogy a képviselt döntési pozícióba kerül akkor, amikor megtudja, hogy álképviselő járt el a nevében. Ekkor annak eljárását, a nevében tett nyilatkozatait jóváhagyhatja vagy elutasíthatja. Az az eset is felmerülhet, hogy az álképviselő tévedésben volt, mert jó szándékkal hitte, hogy rendelkezik képviseleti jogosultsággal és nem csalárd célból tett más nevében nyilatkozatot.

Ha a képviselt a nevében tett jognyilatkozatot nem hagyja jóvá, a jóhiszemű álképviselő a másik szerződő félnek az álképviseltből fakadó kárát, a rosszhiszemű álképviselő pedig a teljes kárát kell, hogy megtérítse.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Fontos, hogy az álképviselő jóvá nem hagyott szerződéses nyilatkozata nem köti a képviseltet, ennek okán a szerződés nem is jön létre a másik, vétlen féllel. Ennek oka, hogy nem teljesül ekkor a Ptk. azon elvárása, hogy a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre és a szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges.

Vonatkozhat az álképviselet azokra az ügyvédekre is egy kúriai döntés alapján, akik a meghatalmazásukon túlterjeszkedve járnak el az ügyfelük képviseletében. Egy másik bírósági döntés alapján az az ügyvezető is álképviselő, aki a megbízatása lejártát követően köt még szerződést a cég nevében, ahol korábban vezető tisztségviselő volt.

Említeni kell azt az esetet is, amikor az álképviselő eljárását a képviselt jóváhagyja, mert a kiváltott joghatás például előnyére válik vagy kedvező számára. Vagyis az álképviselet okozta visszás jogi helyzet orvosolható. Ez a jóváhagyás pedig a bírósági gyakorlat szerint akár ráutaló magatartással is megtörténhet.

Ha az Ön nevében álképviselő járt el, a tényállás jogi következményeinek tisztázása érdekében keresse a témában jogi szakértőnket, Dr. Zalavári György ügyvédet.

Ingatlanok és Építőipari ügyletek ÁFA-ja és számlázása 2024

ADÓELJÁRÁSI JOGSZABÁLYOK (Art., Air., Avt.) MAGYARÁZATA
Art., Air., Avt. szabályainak gyakorlati értelmezése paragrafusról paragrafusra
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!

Szerző: Dr. Kovács Ferenc
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 456 oldal
Megjelenés: 2024. április vége

Kedvezményes ár 2024. november 30-ig
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa


Megrendelés ITT>>

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Zalavári György LL.M.

Dr. Zalavári György LL.M.
Ecovis Zalavári Legal Hungary
Ügyvéd | Mediátor | Adatvédelmi szakjogász
Ecovis Zalavári Ügyvédi Iroda
gyorgy.zalavari@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja