A széfben őrzött örökség köddé vált. Hogyan tisztázható a jogi helyzet?

Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Édes Fanni | 2020.09.17 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Az elhunyt és élettársa egy szerződés keretében banki széfszolgáltatást vettek igénybe. A szerződést társbérlőként kötötték meg, azaz mindketten jogosultak voltak a széf felett önállóan rendelkezni, a széfben értéktárgyakat elhelyezni, vagy onnan kivenni.

Amikor az egyik széfbérlő végrendelkezés nélkül hunyt el, a történetbe bekapcsolódó örökös meglepetten tapasztalta, hogy a hagyatéki eljárásban híre-hamva sincs a széf tartalmának, és azt sem sikerült kideríteni, hogy mit őriztek a széfben.

Az alábbi cikkünket egy megtörtént eset inspirálta, az eljárás során számos kérdés merült fel. Most megpróbáljuk kibogozni a cselekményt és kitérünk arra is, hogy milyen megoldással lenne érdemes társbérlők esetén a széfhasználatot szabályozni.

A széfszolgáltatás igénybevétele a vagyon őrzésének egy igen speciális formája. Sokan azt hiszik, olyan, mint egy közös bankszámla, pedig ez nem így van. A széf többek között attól speciális, hogy még a Bank sem rendelkezik információval arról, hogy pontosan milyen értéktárgy került benne elhelyezésre a széfbérlők által. Szerződéskötéskor a Bank az általános szerződési feltételekben rendelkezik arról, hogy milyen természetű dolgot lehet értéktárgyként elhelyezni egy széfben, – különösen nemesfémtárgyakat, értékpapírokat, valamint műtárgyat, műkincset, vagy okiratot – és a szolgáltatás igénybevétele során mit tilos. Jellemzően nem helyezhető el a széfben olyan dolog, amely a Bank épületének vagy a Bank alkalmazottainak biztonságát vagy épségét veszélyezteti, amelynek állaga romlandó, amely a banki működést hátrányosan befolyásolja, vagy amelynek birtoklása jogszabályba ütközik (például fegyver, lőszer, kábítószer, lopott tárgyak, sugárzó- vagy hasadó anyag, robbanószer) vagy amely dolog folyamatos karbantartást igényel. Az ÁSZF-et a széftulajdonosoknak be kell tartaniuk.

Esetünkben a társbérlők bérbe vették a széfet, és feltehetően értéktárgyakat helyeztek el benne, azonban ezt az eljárás során sem megerősíteni, sem cáfolni nem sikerült. A komplikáció akkor lépett fel, amikor a széfet bérlő egyik bérlőtárs végrendelkezés nélkül hunyt el, és örököse a hagyatéki leltárban nem lelt fel semmilyen információt a széfben esetlegesen őrzött vagyontárgyak vonatkozásában. Az örökös először a Bankhoz fordult, azonban ahogy fent is említettük, a Bank az ÁSZF alapján nem rendelkezik információval a széfben őrzött tárgyakról, az úgynevezett manipulációs térben, ahol a bérlő a széfet felnyitja, banki alkalmazott nem lehet jelen, valamint nem helyezhető el semmilyen adatrögzítésre vagy kép- és hangfelvétel elkészítéséhez használatos eszköz sem. A Bank egyebek mellett kívül helyezkedik a felek jogvitáján, ezért az örökösnek azt sem sikerült megtudnia, hogy a széf tartalmazott-e egyáltalán olyan vagyontárgyat, mely az örökhagyó vagyonát képezte, és amelyre a hagyatéki eljárás során igényt tarthatna. Az ügyet tovább bonyolította, hogy a túlélő élettárs a széfbérleti szerződést idő közben megszűntette, így feltehetően csakis neki lehetett információja arról, milyen értéktárgyakat tárolt az örökhagyó a széfben – ha egyáltalán volt vagyona a széfben az örökhagyónak.

Érdemes a jövőre nézve rendelkezni a szerződésben a széfben elhelyezett vagyontárgyak sorsáról, valamint javasoljuk, hogy közös széf igénybevétele esetén a bérlőtársak mindenképp készítsenek megállapodást egymás között arról, hogy milyen értéktárgyakat tárolnak a széfben, melyik dolog melyik széfbérlő tulajdonát képezi.

Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy abban a tudatban szabad megnyitni egy közös széfet, hogy amennyiben bármelyik tulajdonostárs elhalálozik, rendelkezés hiányában a túlélő tulajdonostárs a széf – valamint a benne található értéktárgyak – felett korlátlan rendelkezési jogot szerez. Amennyiben végrendelet nem készült, a széf tartalma nem válik automatikusan a hagyatéki eljárás részévé, így az örökösök könnyen egy kérdésekkel teli, kvázi méltatlan jogi helyzetbe kerülhetnek.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.