Betegszabadság? Táppénz? – Milyen ellátásokra lehet jogosult a munkavállaló, ha a koronavírussal összefüggésben nem tud munkát végezni?

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Fehér Attila | 2020.09.17 | Munkajog

Betegszabadság

A betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára az általánosan használt kifejezéssel ellentétben nem táppénzt, hanem ún. betegszabadságot vehet igénybe az arra jogosult munkavállaló. A betegszabadság kizárólag a munkavállaló saját betegsége esetén jár.

A munkáltató a munkavállalónak – betegsége miatti – keresőképtelensége esetén naptári évenként 15 munkanap betegszabadságot ad ki.

Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult.

A betegszabadság alatt folyósított juttatás nem az egészségbiztosítás ellátása, hanem azt a munkáltató fizeti. A betegszabadság idejére a távolléti díj 70%‐a jár, oly módon, hogy ez az összeg adó‐ és járulékköteles is.

Betegszabadság igénybevételéhez a keresőképtelenséget – a keresőképtelenség orvosi elbírálása általános szabályainak megfelelően – a kezelőorvos igazolja, kórházi ápolás esetén pedig kórházi igazolás szükséges. A keresőképtelenség orvosi elbírálása azonos módon történik, függetlenül attól, hogy a keresőképtelenség idejére táppénz vagy betegszabadság illeti‐e meg a beteget.

A betegszabadságra jogosult személy részére a táppénz a betegszabadság lejártát követő naptól járhat.

Táppénz

A munkavállaló akkor jogosult táppénzre, ha saját vagy gyermeke betegsége folytán keresőképtelenné válik.

Táppénz az igénylő betegsége miatt a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól

• az igazolt keresőképtelenség időtartamára jár,
• legfeljebb azonban a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, ha a keresőképtelenség ideje alatt a táppénzre jogosult személy munkaviszonya fennáll, rendelkezik legalább egy éves folyamatos biztosításban töltött idővel, és nincs táppénzelőzménye sem (egy évre visszamenőlegesen nem kapott táppénzt), akkor maximum egy évig lehet jogosult táppénzre.

A táppénz mértéke a biztosításban töltött időtől, illetve az esetleges kórházi ápolástól függően a napi átlagkereset 60%-a, illetve 50%-a, a táppénz egy napra eső összege maximumának figyelembe vételével.

A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét, ezért 2020-ban a 161.000 Ft-os minimálbér alapulvételével a táppénz napi összege nem haladhatja meg a 10.733,33 Ft-ot, azaz tízezer-hétszázharminchárom forintot.

Gyermekápolási táppénz

Ha a munkavállaló biztosított, és pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett szülő, akkor a 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekének ápolása miatti keresőképtelensége esetén jár gyermekápolási táppénz. Amennyiben a munkavállaló beteg gyermeke 12–18 év közötti, akkor ezen beteg gyermek ápolása esetén csak méltányosságból állapítható meg a gyermekápolási táppénz.

Gyermekápolási táppénz tekintetében keresőképtelennek minősül:

• az anya, aki kórházi ápolás alatt álló egy évesnél fiatalabb gyermekét szoptatja,
• a szülő, abban az esetben, ha tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket saját háztartásában neveli, valamint
• a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelésének időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben.

Járványügyi zárlat

Amennyiben az országos tisztifőorvos hatósági határozattal járványügyi zárlatot rendel el, nem csupán konkrét személyekre, hanem akár nagyobb településrészekre (vagy teljes településekre, kerületekre is) kiterjedhet.

Ha a munkavégzés azért nem lehetséges, mert az egészségügyi hatóságok járványügyi zárlatot, karantént rendelnek el, és ennek következtében nem tudnak a munkavállalók a munkavégzés helyén megjelenni, úgy ez az eset már a munkáltató által elháríthatatlan külső oknak minősül, és figyelemmel a Munka törvénykönyve 146. § (1) bekezdésére, erre az időtartamra munkabér sem jár a dolgozóknak.

Ha tehát a rendőrség lezárja a közigazgatási határokat, a települést karantén alá vonják, és a munkavállaló ezért nem tud bemenni munkát végezni, akkor erre az időre a munkáltatónak munkabért nem kell biztosítania a munkavállalók részére.

A társadalombiztosítási szabályok szerint, amennyiben a munkavállaló járványügyi zárlat miatt nem tud a munkahelyén megjelenni, és más munkahelyen vagy munkakörben nem foglalkoztatható, úgy a munkavállaló – tünetek fennállása nélkül is – keresőképtelennek tekintendő és táppénzre jogosult. A munkavállaló tehát nem marad ellátatlan erre az időtartamra sem.

Elkülönítés, megfigyelés

Az is előállhat, hogy a munkavállaló maga nem beteg, azonban környezetében előfordult fertőződés, így elkülönítését, járványügyi megfigyelését rendelik el vagy járványügyi zárlat alá kerül.

Elkülönítés, járványügyi zárlat esetén a munkáltatónak előbb azt kell megvizsgálnia, tudja-e a munkavállalót átmenetileg más, olyan munkahelyen foglalkoztatni, amely a munkavállaló számára így is elérhető. Erre az otthoni tartózkodásra való kötelezés esetében egyedül az otthonról való munkavégzés járható út.

„Egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 44. § g) pontja szerint keresőképtelen, akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.”

Ha azonban a munkáltató nem tudja a munkavállalót ilyen módon foglalkoztatni, a munkavállaló táppénzre jogosult, mégpedig a biztosítási időszak hosszától függően a táppénzalap ötven-hatvan százalékos, de naponta legfeljebb a minimálbér kétszerese harmincad részének mértékéig.

A közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés esetén a keresőképtelenséget az orvos „7”-es kóddal igazolja.

Megjegyzendő még, hogy „7”-es kódos keresőképtelenség esetén betegszabadság nem jár, hanem a keresőképtelenség első napjától táppénz megállapítására és folyósítására kerülhet sor.

Továbbá „7”-es kódos keresőképtelenség esetén a foglalkoztatót táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettség nem terheli. „7”-es kóddal a keresőképtelenség igazolására természetesen csak abban az esetben kerülhet sor, ha a „karantén” a hatályos jogszabályok alapján elrendelésre kerül.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.