Mikor kell biztosra menni? – Gondolatok a szakmai felelősségbiztosításról

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. | 2017.05.23 | Közbeszerzés

A gyakorlat alapján van értelme a szakmai felelősségbiztosítás gazdasági és pénzügyi alkalmassági feltételként történő kikötésének a közbeszerzési eljárásokban? Mi ebben a kérdésben a Közbeszerzési Hatóság álláspontja?

A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 19. § (1) d) pontja alapján az ajánlatkérő a szerződés teljesítéséhez szükséges gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolására szakmai felelősségbiztosítás fennállásának igazolását is kérheti az ajánlattevőktől.

Bár a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 19. § (1) d) pontja nem tesz különbséget a beszerzési tárgyak között, leszögezhető, hogy elsősorban a szolgáltatásmegrendelés tárgyú beszerzésekre jellemző a szakmai felelősségbiztosítás előírása, legtöbbször olyan tevékenységek esetén, ahol az adott szakma gyakorlására vonatkozó jogszabály is megköveteli a meglétét (pl. tervezői, vagyonvédelemi, egészségügyi, könyvvizsgálói stb. tevékenység).

Ezért joggal vetődik fel a kérdés, hogy érdemes-e egyáltalán alkalmassági feltételként szakmai felelősségbiztosítást előírni. Amennyiben az előbbiekben említett szolgáltatásmegrendelésre irányul az eljárás, akkor javasolt csak a jogszabály szerinti minimum biztosítási összeget meghaladó többletelvárások esetén alkalmazni ezt a követelményt.

A Közbeszerzési Hatóságnak az alkalmassági feltételek előírásával kapcsolatos szabályokról szóló 2016/147-es számú útmutatója alapján megfontolandó azon megoldás alkalmazása, mely szerint a felelősségbiztosítás szolgáltatása a szerződés hatálybalépésének feltétele. A Miniszterelnökség az útmutatójában – az esetleges auditkockázatok okán – szintén azt javasolja, hogy kerülni kell a szakmai felelősségbiztosítás minimumkövetelményként való előírását, mivel annak megléte elsősorban a szerződés teljesítése során, nem pedig az alkalmasság körében bír relevanciával.

Függetlenül attól, hogy mikor kérjük a felelősségbiztosítás fennállásának az igazolását, a tényleges igényérvényesítés lehetőségének biztosítása érdekében a szerződésben javasolt részletesen rendezni az ajánlatkérői elvárásokat (fenntartás stb.).

Akár alkalmassági, akár szerződéskötési feltételként kerül előírásra a szakmai felelősségbiztosítás, a tárgyát, vagyis azt, hogy milyen tevékenységre terjed ki, egyértelműen rögzíteni kell. Nagyon lényeges továbbá a biztosítás mértéke is. Az útmutató szerint az éves mérték nem haladhatja meg a közbeszerzés becsült értékét, és ehhez viszonyítva arányosan kell megadni a káreseményre vonatkozó összeget is.

Indokolt az ajánlatkérőnek meghatároznia azt is, hogy mit fogad el igazolásként a felelősségbiztosítás fennállására vonatkozóan és annak milyen kötelező tartalmi elemeit várja el (D.491/11/2014). E körben a Miniszterelnökség a felelősségbiztosítási kötvényen túl a biztosító által kiállított fedezetigazolás elfogadását is szorgalmazza.

A felelősségbiztosítás tárgyának és mértékének meghatározása során figyelemmel kell lenni a biztosított tevékenységi körökre is. A Döntőbizottság D.179/16/2015. számú határozatában kifejtett álláspontja szerint ugyanis az a biztosítás, amely a beszerzés tárgyát képező feladatokat meghaladóan további tevékenységekre is kiterjed anélkül, hogy a kártérítési limit meghaladná az ajánlatkérő által a beszerzés tárgya kapcsán előírt legkisebb mértéket, nem felel meg az ajánlatkérő előírásának.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.