Meghatalmazások a gyakorlatban

Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. Dr. Sándor Géza | 2020.10.08 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A meghatalmazás képviseleti jogot létesítő olyan egyoldalú jognyilatkozat, amely alapján a meghatalmazó a meghatalmazott útján is tehet – a képviseltet közvetlenül jogosító és kötelező – jognyilatkozatot. Az alábbi cikkünkben a meghatalmazás jogintézményét érintően néhány gyakorlati ismeretet mutatunk be.

A Ptk. előírja, hogy a meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatra előír. A jelen szabály tipikusan az ingatlan adásvételi (ajándékozási) szerződések esetében bír relevanciával, ahol a meghatalmazásnak is meg kell felelnie az adásvételi szerződésekre vonatkozó törvényi előírásoknak ahhoz, hogy az ingaltan-nyilvántartási eljárásban felhasználható legyen. Ezért kell az ingatlan adásvételére (ajándékozására) szóló meghatalmazást ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba vagy közokiratba foglalni.

Ügyek egyedileg meg nem határozott körére, azaz ügyek intézésére általános jelleggel is lehet meghatalmazást adni, amely különösen hasznos lehet egy külföldön élő személy esetében, ha például közeli hozzátartozója részére kíván általános jelleggel képviseleti jogot biztosítani. Az általános meghatalmazás érvényességi feltétele, hogy teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalják; tehát nem feltétlen szükséges ügyvéd vagy közjegyző szolgáltatását igénybe venni az általános meghatalmazás elkészítéséhez, azonban a gyakorlati tapasztalat, hogy a szolgáltatók nagyobb arányban fogadják el, ha nem csak két tanú szerepel a nyilatkozaton. Ugyanakkor arra is fel szoktuk hívni ügyfeleink figyelmét, hogy sok esetben a szolgáltatók, hatóságok egyáltalán nem is fogadják el az általános meghatalmazást, és az adott ügyletre eseti meghatalmazást kérnek.

A pénzügyi szervezetek jellemzően szigorúbb elvárásokat fogalmaznak meg a meghatalmazások alaki és tartalmi szempontjaival szemben tekintettel arra, hogy az ilyen intézmények a jogszabályok által szigorúan védett bank- és értékpapírtitkokat kezelnek. A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bank a 9/2020. (VII.14.) a számú ajánlásában frissítette a pénzügyi szervezeteknek szóló ajánlását a fogyasztóvédelmi elvek alkalmazását érintően. Az MNB elvárása, hogy a pénzügyi szervezet alakítsa ki és az internetes honlapján tegye közzé a pénzügyi szervezet által forgalmazott valamennyi termék esetében elfogadott meghatalmazás mintadokumentumát, továbbá tüntesse fel azon tartalmi elemeket, amelyeknek a nem a mintadokumentum felhasználásával adott meghatalmazásban való feltüntetését a pénzügyi szervezet elvárja. Amennyiben valamely termék, illetve termékcsoport esetében speciális jellegű (pl. közjegyzői okiratba foglalt meghatalmazás) benyújtása szükséges, erre a pénzügyi szervezet a honlapján köteles felhívni a fogyasztók figyelmét.

A fogyasztóvédelmi ajánlás rögzíti, hogy az MNB által megfogalmazott elvárások az ügyvédi meghatalmazásra nem terjednek ki. Az ügyvédi meghatalmazásokra egyrészt az ügyvédi tevékenységről szóló törvény rendelkezéseit, másrészt az adott pénzügyi intézmény általános üzletszabályzatában megfogalmazottakat kell alkalmazni. A pénzügyi intézmények részéről általános elvárás az ügyvédi meghatalmazások tekintetében az ügyvédi kamarai azonosító szám és az ügyvéd igazolványszámának feltüntetése, illetve az ügyvédi bélyegző elhelyezése a dokumentumon.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.