Hogyan keletkezik az anyai és az apai jogállás?

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Török Ingrid | 2020.10.29 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Gyermek megszületésekor természetesnek vehetjük, hogy a gyermek anyja az, aki a gyermeket megszülte, a gyermek apja pedig az, aki az anya házastársa, azonban ez nem minden esetben ennyire egyszerű. Több módja lehet ugyanis mind az anyai, mind az apai jogállás keletkezésének. Jelen cikkünkben az anyai és az apai jogállás keletkezésének módjait mutatjuk be.

Az anyai jogállás keletkezése

A gyermek anyja főszabály szerint az a nő, aki megszülte.

Azonban abban az esetben, hogyha az anya személye nem állapítható meg, a gyermek kérheti annak bírósági megállapítását, hogy az anyja az általa megjelölt személy.

Az anyaság bírósági megállapítását az is kérheti, aki azt állítja, hogy ő a gyermek anyja.

Kizárt azonban annak a nőnek az anyaságának a megállapítása, aki a gyermek reprodukciós eljáráshoz ivarsejtet vagy embriót adományozott.

Apai jogállás négy különböző módon keletkezhet:

Házassági kötelék

A gyermek apjának azt a férfit kell tekinteni, akivel az anya a gyermek fogamzási idejének kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állt.

A fogamzási időt a gyermek születésének napjától visszafelé számított 182–300 nap között eltelt idő, mind a két határnap hozzászámításával.

Ha a nő házasságának megszűnése után újból házasságot kötött, az újabb házasságának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az újabb férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése közt 300 nap nem telt el.

Reprodukciós eljárás

Ha az apaság az anya házassági kötelékén alapuló vélelem alapján nem állapítható meg, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki az anyával – élettársi kapcsolatuk fennállása alatt – reprodukciós eljárásban vett részt és a származás a reprodukciós eljárás következménye.

Apai elismerő nyilatkozat

Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állott házassági kötelékben, és apasági vélelmet keletkeztető reprodukciós eljárásban sem vett részt, vagy ha az apaság vélelme megdőlt, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal a magáénak ismerte el.

Az elismerést és a hozzájárulást az anyakönyvvezetőnél, a bíróságnál, a gyámhatóságnál vagy hivatásos konzuli tisztviselőnél kell jegyzőkönyvbe venni vagy közjegyzői okiratba kell foglalni. A hozzájárulást a konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott tiszteletbeli konzulnál is meg lehet tenni. A jegyzőkönyv vagy az okirat aláírását követően az apai elismerő nyilatkozat nem vonható vissza. A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat mindenkivel szemben hatályos.

Bírósági határozat

Ha a gyermek apját a fenti módszerek közül egyikkel sem lehet megállapítani, bírósághoz kell fordulni. A bíróság a gyermek apjának nyilvánítja azt a férfit, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik.

Amennyiben apai vagy anyai jogállással kapcsolatosan vagy egyéb családi jog területét érintő kérdése merülne fel, keresse az Ecovis Hungary Legal csapatát bizalommal!

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.