Jogalanynak minősül-e a Társasház?

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Garadnai Tibor | 2021.01.07 | Ingatlan

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. tv. jogalanyiságot biztosít a társasház-közösség számára.

A jogszabály szerint a Társasház tulajdonostársainak közössége az általa viselt közös név alatt az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető, gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit.

A jogalanyiság azonban korlátozott, csak az épület fenntartásával és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézésére terjed ki!

A Társasház korlátozott jogalanyisága az olyan igények érvényesítését teszi lehetővé, amelyek arra irányulnak, hogy a társasház-közösséget alkotó tulajdonostársak jogvédelmet kapjanak a társasháztulajdonú ingatlan háborítatlan használata és birtoklása végett. Ezen igények minősülnek a közös tulajdonnal kapcsolatos ügynek.

Ebből következően a közös tulajdont érintő dologi jogi igény nem tartozik a közös tulajdonnal kapcsolatos intézkedések körébe, így e tekintetben a Társasháznak nincs jogképessége.

Azokban a perekben tehát, amelyek a társasházi közös tulajdon tulajdoni helyzetét, ingatlan-nyilvántartási bejegyzését érintik, nem mellőzhető az összes tulajdonostárs perben állása.

A bírói gyakorlat szerint a szolgalommal kapcsolatos kereset is dologi jogi kereset, ezért az a társasházi közös tulajdont érintő olyan dologi jogi igénynek minősül, amely nem tartozik a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése körébe. Szintén nem érvényesíthet a társasház-közösség tulajdoni igényt sem.

A társasház-közösség jogképessége nem terjed ki a személyhez fűződő jog megsértésére alapított perre sem, ilyen perben a társasház-közösség fél nem lehet.

A Társasház azonban jogképességgel rendelkezik azokban a perekben, amelyeket új épület közös tulajdonban álló részeinek jótállási kötelezettség alá eső, illetőleg szavatossági igénnyel orvosolható hibái miatt indít.

A bírói gyakorlat szerint közös határvonal helyének megállapítása, a kerítés határvonalra való áthelyezése, az utcafronti kerítés helyreállítása, valamint a szomszédjogot sértő zavarásra alapított keresetek a társasháztulajdonú ingatlan háborítatlan használatára és birtoklására irányulnak.

Mivel ezek az igények a tulajdonjog magánjogi védelmének eszközei, a közös tulajdon megvédésére szolgálnak és a Társasházi tv. szerinti közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézésére vonatkoznak. Ezekre a társasház-közösség korlátozott jogképessége tehát fennáll.

A fentieken túl az ítélkezési gyakorlat egyértelmű abban is, hogy a birtokvédelmi igény nem teszi szükségessé a birtokában sértett Társasház tulajdonosok együttes fellépését, ezt a Társasház éppen a tulajdonok érdekében teheti meg önállóan a birtokvitában ugyanis meghatározott személyek perbenállására vonatkozó perjogi előírás nincs.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.