Napi 4 feles adómentesen? Lehetséges. A pálinkafőzés adózási szabályainak változása

Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Farkas Tímea | 2021.04.08 | Minden egyéb, ami érdekelheti

2021-ben változtak a pálinkafőzésre vonatkozó jövedékiadó-szabályok, a pálinkafőzés bizonyos mértékig adómentessé vált. Az adómentesség mértéke a pálinkafőzés két módjánál eltérő.

Magánfőző személy egy évben legfeljebb 86 liter párlatot állíthat elő adómentesen. Magánfőző az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki a tulajdonában álló gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és a párlat készítésére alkalmas, tulajdonában álló desztillálóberendezéssel rendelkezik és a párlatot a lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat-előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésen állítja elő.

A magánfőzött párlat a korábbi szabályozáshoz hasonlóan kizárólag a magánfőző, családtagjai vagy vendégei által fogyasztható el, feltéve, hogy értékesítésre nem kerül sor. A magánfőzött párlat kizárólag adóraktár részére értékesíthető.

Ezzel szemben bérfőzetéssel szeszfőzdében előállított pálinka után a bérfőzető évente legfeljebb 50 liter bérfőzött párlatot állíttathat elő adómentesen. Az 50 literes mennyiség alatt 0,43 hektoliter tiszta szeszt tartalmazó bérfőzött párlatot kell érteni.

Az adómentesen főzhető mennyiséget meghaladó párlat után az adó mértéke hektoliterenként 333 385 forint.

Egy tárgyéven belül a magánszemély vagy bérfőzetőként vagy magánfőzőként jogosult párlatot előállíttatni vagy előállítani, és egy háztartáson belül vagy csak bérfőzetőként vagy csak magánfőzőként lehet előállíttatni vagy előállítani párlatot. Azonban, ha egy háztartásban több bérfőzető vagy több magánfőző él, az éves kedvezményes adómértékű mennyiségi korlátok szempontjából az általuk főzetett vagy főzött mennyiségek egybeszámítandók.

Bár az adómentességgel a párlatadójegy megszűnt, ez nem jelenti azt, hogy a magánfőzőnek nem kell bejelentenie tevékenységét az adóhatóság felé. A magánfőzőnek az önkormányzati adóhatóság felé be kell jelentenie a nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzésének időpontját, a desztillálóberendezés űrtartalmát és tárolásának, használatának helyét, ha az eltér a magánfőző lakcímétől. Az önkormányzati adóhatóság e bejelentésről értesíti az állami adó- és vámhatóságot. A tárgyévben előállítani tervezett magánfőzött párlat előállításához az önkormányzati adóhatóságnál regisztrált magánfőző személynek az előállítást megelőzően bejelentést kell tennie a NAV felé az előállítani kívánt párlat mennyiségéről, valamint nyilatkozni arról, hogy a magánfőzésre vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelel. A bejelentés alapján az állami adó- és vámhatóság magánfőzöttpárlat-származási igazolást állít ki és küld meg a magánfőző részére. Ha a magánfőző a bejelentett párlatmennyiségnél több párlatot állít elő, akkor a tárgyév végéig be kell jelentenie a többlet mennyiségét literben az állami adó- és vámhatósághoz.

A szabályok betartását az önkormányzati adóhatóságok ellenőrzik. Valótlan adatok megadása és a főzés bejelentésének hiánya miatt a desztillálóberendezést és az azon előállított párlatot lefoglalhatják, a mennyiségi korlát túllépése esetén értesítik az állami adó- és vámhatóságot, végső esetben pedig 200 ezer forintig terjedő bírságot szabhatnak ki.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.