2023-ban indul az új, elektronikus ingatlan-nyilvántartási eljárás. Ezzel eljön a papír nélküli ingatlan-adásvételek kora?

Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. | 2021.05.27 | Ingatlan

A Parlament 2021. május 26. napján elfogadta az új ingatlan-nyilvántartási törvényt, amely az előzetes számítás szerint 2023. február 1-jén lép majd hatályba.

Kiemelt jelentősége van annak, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárás megfelelő módon működjön, hiszen az országosan megközelítőleg 18 millió ingatlan, s ebből megközelítőleg 4,5 millió lakóingatlan helyrajzi számát tartalmazó regiszter az állampolgárok mindennapi életének és a gazdaság működésének egyik meghatározó tényezője.

Ez a nyilvántartás közhiteles, vagyis minden jogot, tényt vagy adatot, amit az ingatlan-nyilvántartás tartalmaz, vagy onnan már törlésre került, valósnak kell elfogadni, és senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról vagy törléséről nem tudott.

Azt is fontos tudni, hogy az ingatlan-nyilvántartás nyilvános, a tulajdoni lap és térkép tartalmát – az adatvédelem korlátain belül – bárki megismerheti, arról feljegyzést készíthet, továbbá hiteles másolat vagy tanúsítvány kiadását kérheti.

Az új jogszabály modernizálja az ingatlanokra vonatkozó eljárási rendet: az addigi papír alapú ügyintézés helyett az elektronikus, online eljárás lesz az irányadó. Lehetőség lesz arra, hogy az adásvételi szerződéseket és az egyéb, ingatlanra vonatkozó megállapodásokat már digitális aláírással, online hitelesítéssel ellátva, elektronikus okiratként készítse el az eljáró ügyvéd, és ezt követően digitális úton nyújtsa be az illetékes kormányhivatal földhivatali osztálya részére.

Továbbra is kötelező lesz a jogi képviselet az eljárásban, az okiratokat ügyvéd közreműködésével, ellenjegyzésével ellátva, a megfelelő elektronikus formátumban, egy speciális online felületen lehet majd benyújtani az ingatlan-nyilvántartásba.

A törvény utal arra is, hogy az ügyvédek számára az ingatlan-nyilvántartási ügyekben történő eljárás külön képesítést, magasabb összegű felelősségbiztosítást, egy további kamarai nyilvántartásba történő bejegyzést igényel. Emiatt elképzelhető, hogy nem minden ügyvéd lesz jogosult az ilyen eljárások lebonyolítására, ha úgy dönt, hogy ezeket a kiegészítő feltételeket nem kívánja teljesíteni. Azonban az ingatlanügyi hatósági eljárás kapcsán előírt ügyvédi kamarai nyilvántartás bejegyzési szabályai még nem ismertek.

A jelen cikket jegyző, dr. Zalavári György ügyvéd véleménye szerint a nemzetközi vonatkozású ügyekben megkönnyíti az életet a törvény indokolásának az a gondolata, hogy továbbra is lesz mód a külföldön kelt magánokiratok esetén arra, hogy az ügyvédek az okiratokat konzuli, közjegyzői hitelesítés és apostille nélkül, rögzített videokonferencia során történő távazonosítás alapján ellenjegyezhessék, és azokat az eljárásban felhasználhassák.

A törvény alapján már nem kell a feleknek papíron aláírni az okiratokat, személyesen sem kell ehhez találkozniuk az okirat elkészítésekor. Az elektronikus okiratot a minden ügyfélkapuval rendelkező állampolgár számára ingyenesen elérhető, azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítési szolgáltatással (AVDH)  hitelesítve, elektronikusan, az interneten keresztül, akár az otthonában vagy éppen a nyaralás alatt egy laptop segítségével, a tengerparton üldögélve is aláírhatja.

További érdekesség, hogy a törvényjavaslat kiegészítő okiratai utalnak arra is, hogy a jelenleg kétdimenziós ingatlan-nyilvántartást a jövőben háromdimenziós ingatlan-nyilvántartási rendszer bevezetésével kívánja fejleszteni a törvényalkotó.

Az ügyvédek várakozással tekintenek az új eljárás elé, amely bár további tanulást követelő feladatok elé állítja őket, de lehetőségük lesz munkájukat hatékonyabban, a mai kor elvárásainak megfelelően végezni.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.