Szülői felügyelet gyakorlása I. – A szülők megállapodása

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. Dr. Demény Zoltán | 2021.06.10 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A szülői felügyeletet a szülők – megállapodásuk vagy a gyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában – közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt.

A Ptk. fent hivatkozott jogszabálya nem változtat a korábbi szabályokon. A jogszabályi rendelkezés egyben azt is jelenti, hogy a szülők különélése, és így rendszerint az a következmény, hogy a kiskorú gyermek egyikük háztartásában él, nem hat ki automatikusan a közös szülői felügyeletre.

A különélő szülőknek a közös szülői felügyelet gyakorlása során biztosítaniuk kell gyermekük kiegyensúlyozott életvitelét.

Azonnali intézkedést igénylő esetben a szülő a gyermek érdekében – a másik szülő késedelem nélkül történő értesítése mellett – közös szülői felügyelet esetén is önállóan dönthet.

Mindenekelőtt fontos kiemelni, hogy közös szülői felügyelet kizárólag akkor lehetséges, ha azt mind a két szülő akarja, tehát a felek ez irányú megállapodása szükséges. A házassági perben vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben a szülők közös kérelmére hagyja jóvá a bíróság a közös szülői felügyeletre vonatkozó egyezséget, vagy határoz arról ítéletben. A bíróság a gyermek érdekét is mérlegelheti, azaz figyelemmel kell lennie arra, hogy a szülők valóban olyannak mutatkoznak, akik hajlandóak és készek arra, hogy a gyermek érdekében megvalósítandó közös szülői felügyeletnek sok egyéb kérdést alárendeljenek. Ez a megoldás tartós együttműködést kíván nemcsak akkor, amikor mindkét szülőnek egyszerűbb a gyermekre figyelnie, hanem akkor is, ha az életük egyéb kihívások elé állítja őket.

A jogszabály előírja tehát a gyermek érdeke érvényesülésének biztosítását, azaz kiegyensúlyozott életvitelének garantálását, továbbá azt, hogy ha a szülők egyike van abban a helyzetben, hogy azonnal döntést kell hoznia, azt megteheti, illetve a gyermek érdekében meg is kell tennie (például halaszthatatlan egészségügyi beavatkozás), de a másik szülőt értesítenie kell. Ebből is következik az, hogy minden egyéb kérdésben, amely nem igényel azonnali döntést, a szülőknek közösen kell dönteniük. Ez azt is jelenti, hogy bár a szülők már nem élnek együtt, illetve nem élnek életközösségben, a gyermeket érintő valamennyi kérdésben – az azonnali döntést igénylők kivételével – közösen döntenek. Ez az együtt élő szülők esetében a család életvitele, életritmusa, szokásai által kialakított keretek között meghatározott rendszer szerint működik, és a gyermek életkorától, elfoglaltságaitól, a szülők elfoglaltságától függően jellemzően kialakul a családon belüli munkamegosztás, amelyen időnként – a körülményekhez való alkalmazkodás érdekében – változtatni kell. Különélő szülők esetében ugyanilyen rendszert kell kialakítani, amelyet számos esetben megnehezít az, hogy a szülők már nem élnek párkapcsolatban. Így a közös szülői felügyelet megfelelő működtetéséhez, fenntartásához a szülők tényleges együttműködésére és együttműködési hajlandóságára van szükség annak érdekében, hogy a gyermek számára igényelt rendszerességet és kiszámíthatóságot fenntartsák, ugyanakkor mindig alkalmazkodjanak a mindennapok változó körülményeihez.

A különélő szülők a szülői felügyelettel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket egymás között megoszthatják, és megállapodhatnak abban is, hogy a szülői felügyeletet az egyikük gyakorolja. A szülők erre irányuló megállapodására utal, ha a gyermek hosszabb ideje háborítatlanul egyikük háztartásában nevelkedik.

A Ptk. fenti rendelkezése rugalmasabb rendszert kíván megvalósítani, és több lehetőséget kínál a külön élni szándékozó, illetve különélő szülőknek. A szülői felügyelet közös gyakorlásán kívül megállapodhatnak abban, hogy egyikük gyakorolja a szülői felügyeletet, azaz ő lesz a szülői felügyelet teljes körű gyakorlója, valamint további – új – megoldás, hogy megosztják a szülői felügyelettel járó jogokat, kötelezettségeket, feladatokat.

Fontos azonban megjegyezni, hogy még ha megállapodásuk szerint egyikük gyakorolja is teljeskörűen a szülői felügyeletet, a gyermek életét érintő lényeges kérdésekben – amennyiben ezt a bíróság ítéletében nem korlátozta – továbbra is közösen kell dönteniük. A szülők bármikor jogosultak arra, hogy a megállapodásukat közös megegyezéssel módosítsák.

Az, ha a gyermek egyikük háztartásában háborítatlanul nevelkedik hosszabb ideje, arra enged következtetni, hogy a szülők megállapodtak abban, hogy az a szülő gyakorolja teljeskörűen a szülői felügyeletet. A hosszabb ideje történő nevelkedést a Ptk. nem szorítja időkeretek közé, bírósági mérlegelés kérdése lehet, ha a szülők között utóbb vita alakul ki abban a kérdésben, hogy volt-e ilyen megállapodás. Jelentősége annyiban van, hogy ha a tényhelyzet a hallgatóságos megállapodást támasztja alá.

A közös szülői felügyelet esetén a szülőknek meg kell állapodniuk abban, hogy melyik szülőnél lesz a gyermek lakóhelye. Ez azonban nem jelenti a gyermek elhelyezését, így a közös szülői felügyelet valóban közös lehet. 

Míg a közös szülői felügyelet jogi megoldást jelent, a váltott gondoskodás („váltott elhelyezés”) fizikailag is megvalósítja az osztott szülői felügyeletet. Ekkor a gyermek a két szülővel azonos, illetve közel azonos időt tölt úgy, hogy váltva tartózkodik a szüleinél (felváltva „lakik” egyik, majd a másik szülőnél). Váltott gondoskodás valósulhat meg akkor is, ha a szülők laknak egymást váltva a gyermekkel egy adott lakóhelyen, jellemzően a korábbi közös családi otthonban.

A váltott gondoskodást a Ptk. önálló intézményként nem szabályozza: nem tiltja, de nem is rendezi. Míg a közös szülői felügyelet keretei között a gyermek rendszerint az egyik szülővel él, addig a váltott gondoskodás esetében a gyermeknek kell azt a terhet felvállalnia, hogy váltja lakóhelyét szülei között, ez pedig minden bizonnyal akkor is megterhelő lehet, ha a szülők – akár a gyermek alacsony életkorából adódóan – gondoskodnak az egyik otthonból a másik lakóhelyre és vissza történő eljuttatásáról. Ezzel összefüggésben a bíróságnak is minden bizonnyal alaposan meg kell vizsgálnia egy ilyen megállapodást, hiszen a váltott gondoskodásnak több alapvető feltétele is van, így mindkét szülő lakóhelyén kell lennie olyan szobának, amely alkalmas arra, hogy a gyermek lakóhelyéül szolgáljon, továbbá a két szülő otthona közötti földrajzi távolság sem lehet nagy, különösen akkor, ha a gyermek óvodába, iskolába jár.

Következő cikkünkben a szülői felügyelet bíróság általi rendezésének szabályait ismertetjük.

Amennyiben családjoggal kapcsolatos kérdése van, és hatékony megoldására van szüksége, keresse bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőit!

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.