Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Török Ingrid | 2021.06.24 | Minden egyéb, ami érdekelheti
Bármennyire is szeretnénk elkerülni, mégis sajnos előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor két fél egy bizonyos problémás kérdésben nem tud megegyezni. Ebben az esetben ügyük eldöntését a felek egy kívülálló harmadik félre bízzák, aki nem más, mint a bíróság.
A bírósághoz fordulás első lépése, hogy az egyik fél – általában az a fél, aki sérelmesebb helyzetben van a problémás ügy miatt – keresetlevelet terjeszt elő.
A keresetben elő kell adnia az ügy körülményeit, hogy milyen döntést vár el a bíróságtól, hogy milyen ténybeli és jogalapon gondolja azt, hogy az ügyben a bíróság a kérelemnek megfelelően kell, hogy döntsön.
Beérkezése után a bíróság megvizsgálja a keresetet, és ha rendben találja, akkor ezt közli az alperessel.
Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL
Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama
További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.
Na de mi történik akkor, ha a felperes eltévesztette, és nem a megfelelő alperes ellen terjesztette elő a keresetlevelet?
Ebben az esetben sem kell pánikba esni, ugyanis van rá mód, hogy korrigálja ezt a hibát.
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) ugyanis szabályozza ezt és az ehhez hasonló helyzeteket.
A Pp. szerint, ha a felperes a pert nem az ellen indította meg, akivel szemben az igény érvényesíthető, a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig alperesként perbe vonhatja az általa megjelölt másik személyt.
Ha a bíróság a perbevonást engedélyezi, a felperes által megjelölt személlyel, mint alperessel a keresetet közli, és a korábbi alperest a perből elbocsátja, feltéve, hogy a perre az új alperessel szemben hatásköre és illetékessége van.
Láthatjuk azonban, hogy a megfelelő alperes perbevonása és a tévesen megjelölt alperes perből elbocsátása nem tehető meg korlátlanul, annak alkalmazhatóságát bizonyos feltételek megvalósulása esetén írja elő a törvény.
Elsőként a legfontosabb: a per folyamán csak a perfelvétel lezárásáig indítványozhatja ezt a felperes.
A második, hogy mivel az illetékesség az alperes személyéhez igazodik, a másik alperesre is meg kell lennie a bíróság illetékességének. Ebben az esetben a bíróságnak nincsen olyan lehetősége, hogy az ügyet áttegye egy illetékességgel rendelkező bírósághoz.
ADÓELJÁRÁSI JOGSZABÁLYOK (Art., Air., Avt.) MAGYARÁZATA
Art., Air., Avt. szabályainak gyakorlati értelmezése paragrafusról paragrafusra
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!
Szerző: Dr. Kovács Ferenc
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 456 oldal
Megjelenés: 2024. április vége
Kedvezményes ár 2024. november 30-ig
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa
Amennyiben a fenti feltételek stimmelnek, a felperesnek nincsen más dolga, minthogy megjelölje helyesen az alperes személyét, és kérelmezze a bíróságtól a személy perbevonását, valamint a tévesen megjelölt alperes perből elbocsátását.
Ezt követően a per folytatódik, immáron a helyes alperessel szemben.
Amennyiben a fenti jogintézménnyel kapcsolatos vagy bármely más témájú jogi kérdése merülne fel, keresse bátran az Ecovis Hungary Legal csapatát! Készséggel állunk rendelkezésére.
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.