A vezető tisztségviselőre vonatkozó alapvető szabályozás

Szerző(k): Dr. Fehér Attila LL. M. | 2021.09.30 | Cégjog

A Polgári Törvénykönyv szabályai szerint a jogi személy (gazdasági társaság) irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe, egy vagy több vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület jogosult, aki vagy akik ügyvezetési tevékenységet a jogi személy érdekének megfelelően köteles(ek) ellátni.

Vezető tisztségviselő (ez korlátolt felelősségű társaság esetében ügyvezető) természetes vagy jogi személy is lehet. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy (jellemzően egy másik gazdasági társaság), akkor a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat a nevében ellátja.

Gazdasági társaságok esetében az egyes társasági formáknál határozza meg a törvény a vezető tisztségviselő megnevezését, illetve az egyes vezető tisztségviselőkre vonatkozó speciális szabályokat. A korlátolt felelősségű társaság vezető tisztségviselője az ügyvezető, amely tisztség nem tagsághoz kötött, így külső személy – aki a társaságnak nem tagja – is válaszható ügyvezetőnek. Hasonló a szabály részvénytársaság esetében, ha az zártkörűen működik, egy személyben a vezérigazgató vagy a testületi szerv, az igazgatóság a vezető tisztségviselő.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános szabályokat valamennyi tisztség esetén, illetve jogi személy ügyvezető esetén a kijelölt természetes személyre is alkalmazni kell. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy

• a vezető tisztségviselő az ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni;
• nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült;
• nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak – akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet;
• az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Több vezető tisztségviselő

Korlátolt felelősségű társaság esetében a társaság ügyvezetését egy vagy több ügyvezető láthatja el (annak sincs akadálya, hogy több jogi személy vagy jogi személy és természetes személy együttesen). Lényeges azonban, hogy az ügyvezetők képviseleti jogának korlátozása, megosztása és nyilatkozatának feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötése harmadik személyekkel szemben nem hatályos, tehát ha belső feladatmegosztás áll is fenn, például egy szerződés megkötésére vonatkozóan mind a két ügyvezető hozzájárulása szükséges, ennek megsértése nem teszi érvénytelenné a szerződést.

Összeférhetetlenség

A vezető tisztségviselő (és a vezető tisztségviselői feladatok elvégzésére kijelölt személy) – a nyilvánosan működő részvénytársaság részvénye kivételével – nem szerezhet társasági részesedést, és nem lehet vezető tisztségviselő olyan gazdasági társaságban, amely főtevékenységként ugyanolyan gazdasági tevékenységet folytat, mint az a társaság, amelyben vezető tisztségviselő. 

Ha a vezető tisztségviselő (és a vezető tisztségviselői feladatok elvégzésére kijelölt személy) új vezető tisztségviselői megbízást fogad el, a tisztség elfogadásától számított tizenöt napon belül köteles e tényről értesíteni azokat a társaságokat, ahol már vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag.

A vezető tisztségviselő (és a vezető tisztségviselői feladatok elvégzésére kijelölt személy) és hozzátartozója – a mindennapi élet szokásos ügyletei kivételével – nem köthet saját nevében vagy saját javára a gazdasági társaság főtevékenysége körébe tartozó szerződéseket.

A vezető tisztségviselő tevékenysége, utasítása

A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét a jogi személy érdekének megfelelően köteles ellátni.

A vezető tisztségviselő a társaság ügyvezetését a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján önállóan látja el. E minőségében a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak és a társaság legfőbb szerve határozatainak van alávetve. 

A vezető tisztségviselőt a társaság tagja nem utasíthatja, és hatáskörét a legfőbb szerv nem vonhatja el (tehát többszemélyes társaság esetében a társaság tagja nem, kizárólag a taggyűlés jogszerűen meghozott határozattal utasíthatja az ügyvezetőt). 

A szabály alól van kivétel: egyszemélyes gazdasági társaságnál az egyedüli tag az ügyvezetésnek utasítást adhat, amelyet a vezető tisztségviselő köteles végrehajtani.

A vezető tisztségviselő felelőssége

A vezető tisztségviselő tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben. Ezt a felelősségi alakzatot kontraktuális felelősségnek nevezik, melynek lényege, hogy a vezető tisztségviselő köteles megtéríteni a jogi személynek minden olyan kárát, amelyet a tisztségéből adódó kötelezettségszegésével okozott.

Sajátos mentesülési szabályt fogalmaz meg a törvény felmentvény intézményének leírásával; amennyiben a vezető tisztségviselő kérésére a jogi személy legfőbb szerve a beszámoló elfogadásával egyidejűleg felmentvényt ad, a társaság a vezető tisztségviselővel szemben csak abban az esetben léphet fel kártérítési igénnyel, ha a felmentvény megadásának alapjául szolgáló tények vagy adatok valótlanok vagy hiányosak voltak.

Főszabály szerint a vezető tisztségviselő által harmadik személyeknek okozott károkért a jogi személy felel. Egyetemlegesen akkor felel a jogi személlyel a vezető tisztségviselő, ha a kárt szándékosan okozza. 

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.