Ha a vad tilosban jár – vadkár a gyakorlatban I.

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Tóth Blanka | 2021.10.14 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A föld tulajdonosainak és azok használóinak egész éves kihívást jelent a vadállatok által okozott károk kiküszöbölése. A kordában nem tartott vadállomány a mező-, illetve erdőgazdálkodásban is jelentős károkat okozhat. A vadak körében felmerülő károk négyféleképpen tipizálhatóak (vadkár, vadászható állatok által okozott kár, vadászati kár és vadban okozott kár), amelyekre eltérő felelősségi szabályok vonatkoznak. 

Cikksorozatunk első részében a vadkár témáját járjuk körbe. 

A vadkár a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban okozott kár, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár tíz százalékot meghaladó része.

Mezőgazdaságban ezek a károk (vad táplálkozása, taposása, túrása, törése vagy rágása) termeléskiesést előidéző, az erdőgazdaságban fejlődést akadályozó, lassító vagy elhalást okozó tényezők, emellett az erdők természetes megújulásának elmaradását eredményezheti. 

Kinek a felelőssége?

A vadkárért való felelősség azt terheli, aki a kárt okozó vadfajjal vadgazdálkodási tevékenységet folytat (gondozza, megfigyeli, eteti), annak vadászatára jogosult vagy akinek a kár a vadászterületén bekövetkezett. 

Kármegosztásnak van helye, ha a föld használatának jogosultja bizonyos kötelezettségeinek nem tesz eleget (ha például nem értesíti haladéktalanul a vadászatra jogosultat a kárról, hiszen a kármegállapítás ilyenkor torzulhat).

Vadkár-megelőzési kötelezettség

Vadkár-megelőzési kötelezettsége törvényben meghatározottak szerint azonban nem csak a vadászatra jogosultnak van, hanem a föld használójának is.

Ilyenek például: 

vadászatra jogosult oldalán	földhasználatra jogosult oldalán
vadriasztás, vadgazdálkodási berendezés telepítése vadászati tevékenység összehangolása a gazdasági tevékenységgel hivatalos kapcsolattartó biztosítása  vadkárelhárító vadászat szervezése idénykívüli állományszabályozó vadászat engedélyezésének kezdeményezése	vadászatra jogosulttal közreműködni károsodás, kárveszély esetén vadászatra jogosultat haladéktalanul értesíteni vadkárelhárító vadászatra tekintettel megfelelő mezőgazdasági kultúra termesztése vadriasztó eszköz, vadriasztó lánc használata rendeletben meghatározott apróvadas területeken  vadállomány kíméletéről gondoskodni

Kárfelmérési eljárás menete és egyezség

Előzetes bizonyítási eljárás: A károsult kérésére a közjegyző szakértőt rendel ki előzetes vadkár felmérés céljából, aki tájékoztatja a vadászatra jogosultat a kárfelmérési eljárás megindításáról, helyszínéről, pontos idejéről. 

A vadkárigény bejelentése: A bejelentési időszakok növénykultúránként eltérőek:

a) őszi gabona: október 1. – július 31.

b) tavaszi gabona: április 1. – augusztus 31.

c) kukorica: április 15. – november 15.

d) burgonya: április 15. – október 15.

e) napraforgó, szója: április 15. – szeptember 30.

f) borsó: március 1. – augusztus 30.

g) szőlő, gyümölcsös: egész évben

A kár igénylője ezeken a határidőkön belül, de a kár észlelésétől legfeljebb 15 napon belül élhet a bejelentéssel a vadászatra jogosultnál.

A felek (a károsult és vadászatra jogosult) kárbejelentést követő 5 napon belül egyezség keretében megállapodhatnak a kár megtérítéséről, a kártérítés mértékéről.

Ha nem sikerül egyezséget kötni, akkor a kárbejelentő az illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez fordulhat kárfelmérési eljárás lefolytatásának kezdeményezése iránt írásban vagy szóban. 

A kárszakértőt a vadászati hatóság által összeállított névjegyzékből kiválasztva rendeli ki a jegyző 3 napon belül, akinek a kirendeléstől számított 5 napon belül kell a kárfelmérést lefolytatnia. 

A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a felek nevét, címét, a szakértő által tett helyszíni megállapításokat, a kár mértékét, meg kell állapítani, hogy volt-e előzetes vadkárátalány fizetésére vonatkozó egyezség, illetve azt, hogy a felek milyen módon tettek eleget a kármegelőzési kötelezettségeiknek. A felmérés során a természet önfenntartási mértéke (10%) nem számítható bele a kárba. A szakértő haladéktalanul megküldi a jegyzőkönyvet a jegyzőnek. 

A jegyző ezt követően megkísérli az egyezség létrehozását, a kár megtérítésére vonatkozó megállapodás megkötését. 

Ha nem született egyezség, akkor a jegyző az eljárást megszünteti. A károsult megszüntető végzéstől számított 30 napos jogvesztő határidőben belül fordulhat a bírósághoz az igényének megtérítése érdekében. 

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.