Te mondd, hogy kötelező oltás, a te hangod mélyebb!

Szerző(k): Dr. Fehér Attila LL. M. | 2021.11.11 | Munkajog

2021. november 1-jén lépett hatályba a nagy visszhangot kapott 598/2021. (X. 28.) Korm. rendelet a munkahelyek koronavírus elleni védelméről. 

A rendelet jogalkotó által megjelölt célja annak biztosítása, hogy a cégek, vállalkozások és intézmények jogot kapjanak arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltás beadását a foglalkoztatottak számára, ha ezt szükségesnek látják az ott dolgozók biztonsága érdekében.

A munkáltató – az egészség megóvása érdekében, a munkahely és a munkakör sajátosságaira is figyelemmel – a munkavégzés feltételeként állapíthatja meg a védőoltás beadását azon foglalkoztatott esetében, aki a rendelet hatálybalépése előtt védőoltást még nem kapott, kivéve, ha a foglalkoztatott a védőoltás beadás alól a rendelet előírásai szerint mentesül. 

A munkáltató elektronikus úton (ideértve az e-mail használatát is) vagy papír alapon tájékoztatja a foglalkoztatottat a kötelező oltás elrendeléséről, továbbá a meghatározott határidőről és a védőoltás elmaradásának lehetséges jogkövetkezményeiről.

Mikor nem kötelezhető a védőoltás felvétele? 

Nem kötelezhető a védőoltás felvételére az a foglalkoztatott, aki részére egészségügyi indokból ellenjavallt a védőoltás, és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja. 

Az orvosi szakvéleményt a foglalkoztatott kezdeményezésére a munkáltatója szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szolgálat szakorvosa, ennek hiányában a foglalkoztatott jogviszonyának keretében végzett tevékenységre való egészségi alkalmasságának elbírálására jogosult más orvos, ennek hiányában a foglalkoztatott háziorvosa adja ki.

A kötelező oltás elmaradásának következményei

Ha a foglalkoztatott a védőoltást a munkáltató által meghatározott határidőn belül nem vette fel, a foglalkoztatott részére a munkáltató fizetés nélküli szabadságot rendelhet el (kivéve, ha a foglalkoztatott a védőoltás felvétele alól egészségügyi okból mentesül).

Fizetés nélküli szabadság ideje alatt (ahogy a kifejezés is mutatja) fizetés nem jár a munkavállalónak, azonban fontos, hogy ez idő alatt a társadalombiztosítási jogviszonya is szünetel. 

A biztosítás szünetelése azt jelenti, hogy az érintett foglalkoztatott az adott időszakban nem tekintendő biztosítottnak, nem szerez szolgálati időt, és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult. Ráadásul ebben az esetben nem alkalmazható az úgynevezett „45 napos szabály” (mint a biztosítási jogviszony megszűnése esetén), tehát az egészségügyi szolgáltatás a fizetés nélküli szabadság első napjától nem illeti meg a foglalkoztatottat.

Amennyiben a foglalkoztatott egyéb jogcímen nem jogosult egészségügyi ellátásra (jellemzően anyasági támogatások, szociális támogatások, nyugdíj folyósítása alatt), úgy a szünetelés idején köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni (tehát nem a munkáltató köteles ezt megfizetni), amelynek összege havi 8.000 forint (napi 270 forint). A járulék megfizetése jogosulttá teszi az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére.

Ha a foglalkoztatott a fizetés nélküli szabadság elrendelését követően igazolja, hogy a védőoltást megkapta, a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul megszünteti.

A munkáltató a foglalkoztatott jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti, ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számítva egy év eltelt, és

• a foglalkoztatott a védőoltás beadását nem igazolta a munkáltató felé, és 
• a foglalkoztatott a mentesülést igazoló orvosi szakvéleményt nem mutatja be.

A foglalkoztatásra irányuló jogviszony fenti okból történő megszüntetése esetén a megszüntetés okát és jogkövetkezményeit haladéktalanul közölni kell a foglalkoztatottal.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.