Módosítások a hulladéktörvényben X. – Jogkövetkezmények

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2021.11.11 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

Némi szünet után jelen blogbejegyzéssel folytatódik a hulladéktörvény – most már nem is olyan fiatal – lényegesebb módosításainak bemutatása.

Minden jogi norma esetében, amely magatartási, cselekvési elvárásokat fogalmaz meg, vagy éppenséggel valamilyen magatartástól való tartózkodást vár el a hatálya alá tartozó személyekkel szemben – mely személyi hatály a hulladéktörvény esetében meglehetősen széles körű –, lényeges kérdés, hogy milyen módon és elsősorban milyen szankciórendszerrel kívánja ezt biztosítani.

Vizsgáljuk most meg a hulladéktörvény vonatkozó előírásait, melyben preventív és képzési elemek is megjelennek.

Alapvetően a szankciórendszer két részre, intézkedésekre és bírságokra osztható.

Az alkalmazható intézkedések

A hulladékgazdálkodási hatóság a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével

• tevékenység végzését határozott időre, teljesen vagy részlegesen felfüggesztheti, korlátozhatja, a működést megtilthatja, az újbóli működést feltételhez kötheti,
• vállalkozás, létesítmény működési engedélyét feltételhez kötheti, módosíthatja, felfüggesztheti, visszavonhatja, illetve kezdeményezheti annak visszavonását,
• vállalkozás, létesítmény nyilvántartásba vételét feltételhez kötheti, határozott időre vagy véglegesen megtagadhatja, a vállalkozást, létesítményt törölheti nyilvántartásából,
• a hulladékgazdálkodással összefüggő tevékenységet végző nem állami laboratóriumok működési engedélyét feltételhez kötheti, módosíthatja, visszavonhatja,
• az újbóli engedélyezést oktatáson való részvételhez, annak igazolásához, illetve vizsgához kötheti,
• termék előállítását, tárolását, szállítását, felhasználását, forgalomba hozatalát, behozatalát, kivitelét, illetékességi területén való átszállítását feltételhez kötheti, korlátozhatja, felfüggesztheti, megtilthatja,
• elrendelheti a termék zár alá vételét, lefoglalását, forgalomból való kivonását, visszahívását, megsemmisítését, ártalmatlanítását,
• elrendelheti a termék vizsgálatát, forgalmi korlátozását, elkülönítését,
• szállítóeszköz engedélyének visszavonását kezdeményezheti, használatát megtilthatja,
• engedélyköteles tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt módosíthat, visszavonhat,
• elrendelheti valamely eszköz, tárgy, anyag vagy termék zár alá vételét, ártalmatlanítását, továbbá szállítójárművet visszatarthat mindaddig, amíg a felelős személye nem kerül megállapításra, vagy a szállítmányával kapcsolatos zárolási, lefoglalási és ártalmatlanítási eljárás be nem fejeződik, illetve annak költsége megfizetésre nem kerül,
• termék tárolására szolgáló helyiséget zár alá veheti mindaddig, amíg a felelős személye nem kerül megállapításra,
• a hulladékképződéssel járó termék értéklánc részét képező valamely tevékenység vonatkozásában megtilthatja vagy korlátozhatja a jogszabályban előírtaknak nem megfelelő képesítéssel foglalkoztatottak munkavégzését.

A kiszabható bírságok

Új jogintézményként került be a törvénybe a minőségvédelmi bírság.

A minőségvédelmi bírságot a hulladéktörvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabályok előírásai megsértőjével szemben szabhatja ki a hatóság. A minőségvédelmi bírság alkalmazásának további feltétele, hogy az előállított, illetve forgalomba hozott termék nem felel meg a hulladékképződési korlátozásra vonatkozó előírásoknak, vagy a termékből képződő hulladék vagy az alkalmazott hulladékkezelési eljárás nem felel meg az előírt követelményeknek.

A hatóság a minőségvédelmi bírság kiszabásával egyidejűleg egyéb jogkövetkezményeket is alkalmazhat a hulladékgazdálkodási bírság kivételével.

Amennyiben azonos tényállás mellett három éven belül ismételt jogsértésre kerül sor, az alkalmazandó bírság összege a korábban kiszabott bírság másfélszeresénél nem lehet kevesebb, de nem haladhatja meg az adott jogsértés esetén a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben a közigazgatási bírságra megállapított felső határt.

Azt a természetes vagy jogi személyt, egyéni vállalkozót, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, aki vagy amely

• a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti,
• hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, nyilvántartásba vételhez vagy bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás, nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül, továbbá attól eltérően végez,
• a melléktermék előállításáról vagy képződéséről a hulladékgazdálkodási hatóságot nem vagy nem megfelelően tájékoztatja, hulladékot termékként vagy melléktermékként használ fel, forgalmaz, tárol, vagy
• terméket a hulladékképződés megelőzésével kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsértve forgalmaz,

a hulladékgazdálkodási hatóság hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi.

A hulladékgazdálkodási bírság kiszabására okot adó jogsértést elkövető a hulladékgazdálkodási hatóság által szervezett hulladékgazdálkodással összefüggő képzésen való részvételre kötelezhető.

Amennyiben a hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezett a kiszabott bírság megfizetésére előírt határidő lejárta előtt az eredeti állapotot helyreállítja, illetve a jogellenes állapotot megszünteti, a hatóság a bírságot kérelemre a legalacsonyabb mértékig csökkentheti, ha a bírság célja csökkentett összeggel is elérhető.

Nem mérsékelhető a bírság összege

• a visszafordíthatatlan környezetkárosítást okozó,
• az ugyanazon jogsértés ismétlődésével vagy egyéb súlyosbító körülmény felmerülésével megvalósuló, vagy
• a hulladékgazdálkodási tevékenységet ellenőrző hulladékgazdálkodási hatóság szándékolt félrevezetésével, ellenőrzésének akadályozásával együtt járó

jogsértés esetén.

A hatóság a joghátrányt megállapító döntésének véglegessé válását követő tizenöt napon belül közzéteszi honlapján – a jogsértés meghatározásával – annak a személynek a nevét, elnevezését, lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, akivel szemben a hulladékgazdálkodási hatóság az adott költségvetési évben összesen százmillió forintot, természetes személy esetében tízmillió forintot elérő bírságot állapított meg.

Akit a hatóság egy költségvetési évben összesen százmillió forintot, természetes személy esetében tízmillió forintot elérő bírsággal sújt, két évig nem részesülhet törvény vagy kormányrendelet szerint meghatározott támogatásban.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.