Egyes speciális törvényességi felügyeleti eljárások

Szerző(k): Dr. Sándor Géza Dr. Zalavári György LL.M. | 2021.11.25 | Cégjog

A cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel, azaz a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásával a cég törvényes működését kényszeríti ki. A törvényességi felügyeleti eljárások két nagy csoportra oszthatóak: a rendes és a különleges felügyeleti eljárások. Korábbi bejegyzéseinkben foglalkoztunk az általános szabályokkal, illetve ismertettük a speciális eljárások körében a cégjegyzékbe bejegyzett személy kérelmére irányuló és az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárást. Érintettük továbbá korábban az adószámtörléssel érintett cégek megszűntnek nyilvánítására irányuló, illetve a betéti és a közkereseti társaságoknak a tagjait érintő speciális törvényességi eljárást. Jelen bejegyzésünkben a még nem tárgyalt, viszonylag ritkábban előforduló két különleges törvényességi felügyeleti eljárást mutatjuk be: a cég működésének felfüggesztése és más hatóság eljárásának kezdeményezése.

A cég működésének felfüggesztésére [Ctv. 85. §] akkor kerülhet sor, ha a cégbíróság hivatalos tudomására jut, hogy a cég vagy annak tagja nemzetközi jogi kötelezettségen alapuló, illetve uniós jog alapján elrendelt pénzügyi vagy vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozik.

A felfüggesztés háttérjoganyagát az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény tartalmazza. Az ENSZ BT a nemzetközi béke és biztonság fenntartása vagy helyreállítása érdekében korlátozó intézkedések foganatosításáról határozhat, amelyeket az ENSZ tagállamoknak végre kell hajtaniuk. Az egyes országokkal szembeni általános, kereskedelmi embargókon túl célzott szankciók elfogadására is van lehetőség, amelyek közvetlenül csak azon személyeket, illetve szervezeteket sújtják szankciókkal, akik felelőssé tehetőek a nemzetközi békét és biztonságot fenyegető cselekményekért (ún. szankciós listán szereplő személyek). Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája keretén belül dönt korlátozó intézkedések bevezetéséről, egyrészt az ENSZ BT fenti határozatainak uniós szintű végrehajtása céljából, másrészt autonóm módon, az uniós külpolitika érvényesítése érdekében.

A cégbíróság más hatóság eljárásának lefolytatását kezdeményezi [Ctv. 86. §], ha azt a cég jogszabálysértő működése vagy a vezető tisztségviselők jogellenes tevékenysége miatt a tagok érdekeinek, illetve a hitelezők jogainak védelme céljából szükségesnek látja. Ilyen kezdeményezésre tipikusan akkor kerül sor, ha a társaság valamilyen felügyelt tevékenységet végez engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve; például a cégbíróság a Magyar Nemzeti Bank mint a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó hatóság felügyeleti eljárását kezdeményezi, ha jogosulatlan pénzügyi vagy befektetési szolgáltatási tevékenység végzését észleli. A kezdeményezett eljárást lefolytató hatóság 30 napon belül köteles tájékoztatni a cégbíróságot arról, hogy az eljárást megindította-e, tekintettel arra, hogy az érintett hatóság diszkrecionális joga, hogy indít-e eljárást vagy sem, és a cégbíróságnak nincs jogorvoslati joga, ha a hatóság úgy dönt, hogy nem indít eljárást. A megkeresett hatóság a későbbiekben a megindított eljárás befejezéséről, illetve a megtett intézkedésekről is köteles értesíteni a cégbíróságot. 

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.