Az üzleti titokról II. – Az üzleti titok megsértése

Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. Dr. Sándor Géza | 2022.02.03 | Cégjog

Korábbi bejegyzésünkben ismertettük az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény alapfogalmait, szabályozási célját. Jelen cikkünkben az üzleti titok megsértésére vonatkozó törvényi tényállásokat mutatjuk be.

Az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésének három módozata van: az üzleti titok jogosulatlanul (1) megszerzése, (2) hasznosítása vagy (3) felfedése, ugyanis az üzleti titok hasznosítására, mással történő közlésére és nyilvánosságra hozatalára az az üzleti titok felett jogszerű ellenőrzést gyakorló személy jogosult, akinek a jogszerű gazdasági, pénzügyi, üzleti érdekeit az üzleti titokhoz fűződő jog megsértése sértené.

A törvény generális szabályként fogalmazza meg, hogy az üzleti titok jogosulatlan megszerzését jelenti az üzleti titok jóhiszeműség és tisztesség követelményébe ütköző bármely megszerzése. Az üzleti titok jogosulatlan megszerzését jelenti továbbá az is, ha az üzleti titkot az azt megszerző személy a jogosult jogszerű ellenőrzése alatt álló, az üzleti titkot tartalmazó vagy az üzleti titok megismerésére alkalmas dokumentumhoz, dologhoz, anyaghoz vagy elektronikus adatállományhoz való engedély nélküli hozzáférés vagy ezek bármelyikének engedély nélküli eltulajdonítása vagy ezekről engedély nélküli másolat készítése útján szerzi meg.

Az üzleti titok jogosulatlan hasznosítása vagy felfedése pedig az üzleti titoknak a jogosult hozzájárulása nélkül történő hasznosítása vagy felfedése, ha ezt olyan személy valósítja meg, aki

a) jogosulatlanul szerezte meg az üzleti titkot;

b) az üzleti titokra vonatkozó titoktartási megállapodást vagy az üzleti titokra vonatkozó más titoktartási kötelezettséget sért; vagy

c) az üzleti titok hasznosításának korlátozására vonatkozó szerződéses kötelezettséget vagy más kötelezettséget szeg meg.

Az üzleti titok jogosulatlan hasznosítását jelenti továbbá minden olyan termék előállítása, kínálása, nyújtása vagy forgalomba hozatala, illetve ilyen célból történő behozatala, kivitele, raktáron tartása vagy olyan szolgáltatás nyújtása, amelynek kialakítása, jellemzői, működése, előállítási folyamata vagy forgalmazása jelentős mértékben a jogosulatlanul megszerzett, hasznosított vagy felfedett üzleti titokra épül, ha az ezt megvalósító személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy az üzleti titok hasznosítása az előző bekezdésben meghatározott tilalmak egyikébe ütközik.

Az üzleti titokhoz fűződő jog megsértését jelenti végül az is, ha az üzleti titkot megszerző, hasznosító vagy felfedő személy a magatartása tanúsításakor tudott vagy tudnia kellett arról, hogy az üzleti titokhoz közvetlenül vagy közvetetten olyan másik személytől jutott hozzá, aki az üzleti titkot jogosulatlanul hasznosította vagy fedte fel.

A fentiekből látható, hogy az üzleti titokkal kapcsolatos anyagi jogi szabályozás kellően részletesen határozza meg a jogsértő és jogsértés fogalmát, ahogy a jogsértések esetén alkalmazandó szankciókat is, amelyeket következő bejegyzésünkben ismertetünk.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.