Túlélő házastárs haszonélvezeti jogának megváltása

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Tóth Blanka | 2022.03.24 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A törvényes öröklés rendje szerint az örökhagyó házastársa (vagy bejegyzett élettársa) örökölhet leszármazó, illetve szülő mellett is, feltétele annyi, hogy az örökhagyó halálakor is fennálljon az életközösség. Amennyiben a leszármazó, illetve szülő sem él már, akkor egyedüli örökösnek tekinthető.

A házastársat a leszármazó mellett egy gyermekrész (állagörökség) és az örökhagyóval közösen lakott lakáson, a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon holtig tartó haszonélvezeti jog (özvegyi haszonélvezeti jog) illeti meg. Abban az esetben, ha nincs leszármazó, vagy nem örökölhet, a túlélő házastárs örökli a közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat teljes egészében, illetve az ezen kívüli hagyaték felét is.

Az özvegyi haszonélvezeti jog a többi örökös részéről nem korlátozható, az örökösök nem igényelhetik annak megváltását, azonban a házastárs önként lemondhat róla vagy a jövőre nézve bármikor dönthet úgy, hogy természetben vagy pénzben kéri annak ellenértékét.

A házastárs egyoldalú nyilatkozatban, a tulajdonossal vagy az érintettekkel kötött megállapodásban lemondhat a haszonélvezeti jogáról. A tulajdonossal vagy az érintettekkel kötött megállapodás előnyösebb állapotot eredményezhet az egyoldalú nyilatkozattal való lemondásnál, hiszen a megállapodást köthetik ellenérték fejében is. Az önállóan tett, egyoldalú nyilatkozattal való lemondás esetén pénzbeli igényt a házastárs nem érvényesíthet.

A haszonélvezeti jog megváltásának időhöz kötetlensége miatt az igényérvényesítés hagyatéki, póthagyatéki eljárásban, illetve ezek után is lehetséges. Az eljárást a hagyatéki/póthagyatéki eljárás lefolytatására illetékes közjegyző végzi.

Abban az esetben, ha a házastárs a hagyatéki tárgyalás berekesztéséig, tárgyalás nélküli hagyatékátadás esetén a hagyatékátadó végzés meghozataláig érvényesíti igényét, és az örökösök között nem áll fenn jogvita, a közjegyző külön végzésben dönt a haszonélvezet-megváltásról. Az érdekelt feleknek a külön végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül még van lehetőségük az igényük érvényesítésére a bíróság előtt.

Öröklési jogvita esetén a hagyaték az özvegyi joggal terhelten, ideiglenes hatállyal száll át az örökösökre. Itt a házastárs a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül hagyatéki per formájában érvényesítheti megváltási igényét.

Ha a fent említett időpont után terjeszti elő kérelmét, akkor már a póthagyatéki eljárásra vonatkozó szabályok szerint folyik az eljárás, a póthagyatéki eljárás lefolytatására illetékes közjegyző előtt. Amennyiben a felek között nem születik egyezség, szintén már csak bírósági úton érvényesíthető az igény.

Az is előfordulhat, hogy a hagyatéki eljárás lefolytatása után a későbbiekben kerül bíróság elé egy öröklési jogvita, amely megváltoztatja a megváltás alapjául szolgáló hagyatéki arányokat. Ilyenkor a házastársnak legkésőbb az elsőfokú bírósági határozat meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig van lehetősége igényével fellépni.

A házastársat megváltás esetén – attól függetlenül, hogy az pénzben vagy természetben történik – egy gyermekrész illeti meg. A megváltást a leszármazó és a házastárs méltányos érdekeinek figyelembevételével kell elvégezni. Ez a méltányosság megmutatkozhat az időpont megválasztásában vagy annak eldöntésében például, hogy természetben vagy pénzben kerül megváltásra a haszonélvezet, hiszen egy közös tulajdont eredményező természetbeni megváltás nem mindig előnyös, ha adott esetben a felek között rossz viszony alakul ki.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.