Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. | 2022.04.07 | Ingatlan
Vannak olyan jogi kérdések, amelyeket a különböző járásbíróságok, törvényszékek eltérő módon értelmeznek, és ez vezet ahhoz, hogy azonos tényállású ügyekben az ország egy-egy pontján működő bíróságok ítéletei eltérő döntéseket tartalmaznak – vagyis nem egységes az országos joggyakorlat. Ilyen esetekben, ha ezt egy konkrét ügyben érzékeli a Kúria, az adott kérdésben úgynevezett jogegységi határozatot hoz, amely az adott jogkérdésben megadja az általa kidolgozott, minden bíróság számára iránymutató megoldást.
Ilyen döntés született meg 2022. január 31. napján a Kúria 1/2022. számú polgári jogegységi határozata kapcsán is, amely az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett zálogjogból eredő követelés érvényesítéséről szól.
Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL
Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama
További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.
Az ügyben az ingatlant, amelyet az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett zálogjog terhelt, értékesítették, és az merült fel kérdésként, hogy az új tulajdonossal szemben milyen mértékig, hogyan érvényesíthető a követelés. Az értékesítés időpontjában ez eredeti tulajdonossal szemben már jogerős, végrehajtható ítélet született, ami alapján a zálogjoggal terhelt ingatlant már végrehajtás alá lehetett vonni.
A Kúria arról döntött, hogy kell-e még az új tulajdonossal szemben a követelés jogosultjának ismét peres eljárást indítania az ingatlannal kapcsolatos végrehajtást megelőzően, vagy az új tulajdonossal szemben a régi tulajdonos ellen indult végrehajtási eljárásban az adós jogutódlását kell megállapítani az ingatlan tekintetében.
Volt olyan előzetes bírói álláspont, hogy a jogutódlás a végrehajtásban nem állapítható meg, de a fedezetelvonás fennállását kell vizsgálni. Egy másik álláspont szerint a zálogjogosult igényét az új tulajdonossal szemben külön perben kell érvényesítenie, mert a végrehajtás alapjául szolgáló ítéletben az új tulajdonosra nem szabtak ki kötelezést. Egy harmadik vélemény szerint az új tulajdonos nem is vált az eredeti tartozás forrásául szolgáló szerződés alanyává, így nem minősülhet a követelés tekintetében jogutódnak. Még olyan bírói ítélet is született, hogy az ingatlan új tulajdonosa köteles elviselni, hogy a jogosult az ingatlan árverése során a követelését kielégítse.
ADÓELJÁRÁSI JOGSZABÁLYOK (Art., Air., Avt.) MAGYARÁZATA Szerző: Dr. Kovács Ferenc Kedvezményes ár 2024. december 31-ig
Art., Air., Avt. szabályainak gyakorlati értelmezése paragrafusról paragrafusra
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 456 oldal
Megjelenés: 2024. április vége
22.900 Ft + áfa helyett 18.900 Ft + áfa
A Kúria végül azt emelte ki, hogy a ingatlan új tulajdonosával szemben a követelésnek a zálogtárgyból való kielégítése érdekében nem kell új pert indítani, hanem meg kell állapítani az adós pozíciójában a jogutódlást. Ez azt is jelenti, hogy a jogosultnak a zálogtárgy új tulajdonosával szemben nem kell új pert indítania, hanem a végrehajtási eljárásban kell kérnie a jogutódlás megállapítását. A Kúriának ez az álláspontja mind az új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény), mind a régi Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény) alapján elbírált ügyekben irányadó.
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.