Az érdekelti perbelépés rendhagyó esete a közigazgatási perekben

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2022.05.26 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) több újítást hozott a közigazgatási perekben. Már önmagában az is nóvum volt, hogy külön törvény született erre az eljárástípusra.

A polgári perekben bevett intézmény a beavatkozás, amikor valaki az egyik peres fél pernyertessége előmozdítása érdekében belép a perbe valamely okból. Ennek a közigazgatási perekben az érdekelt a megfelelője.

Önmagában az érdekeltek lehetséges körének a vizsgálata is érdekes lehet (nem feleltethető meg teljes mértékben a klasszikus ügyfél fogalommal), de a jelen cikkben inkább egy sajátos érdekelti intézményt ismertetünk. Ehhez a Kp.-n kívül segítségül kell hívnunk egy másik jogszabályt is, nevezetesen az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvényt. Ezen törvény tartalmaz egy speciális rendelkezést, mely szerint az alapvető jogok biztosa a környezet állapotával összefüggő közigazgatási döntés elleni közigazgatási per során a perben beavatkozóként részt vehet.

Ezt erősíti a törvény azzal a további előírással, hogy az alapvető jogok biztosa tevékenysége során megkülönböztetett figyelmet fordít az Alaptörvény P) cikkében meghatározott értékek védelmére. Így az alapvető jogok biztosának – hasonlóan a környezetvédelmi civil szervezetekhez – törvényen alapuló perbelépési joga van (hangsúlyozandó, hogy joga, és nem kötelezettsége).

A Kp. 20. § (4) bekezdése értelmében a perbelépés lehetőségéről az ismert érdekeltet a bíróság értesíti. A perbelépés lehetőségéről való értesítésnek hivatalból vagy valamely fél kérelmére az ítélet jogerőre emelkedéséig az eljárás bármely szakaszában helye van.

A bíróságok a Kp. 20. § (4) bekezdésében meghatározott feladatukat az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdése szerinti kötelezettségük teljesítése körében különösen akként kell, hogy teljesítsék, hogy az alapvető jogok biztosa számára a törvényben garantált joga gyakorlását lehetővé teszik. Mindenekelőtt ez azt jelenti, hogy a jövő nemzedékek érdekeit közvetlenül érintő eljárásban az alapvető jogok biztosát hivatalból kell, hogy értesítsék a perbelépés lehetőségéről.

Fontos rögzíteni, hogy a bíróságok ezen kötelezettsége tehát nem korlátozódik a félnek a Kp. 20. § (7) bekezdés szerinti kérelme teljesítésére, amit egyébként a fél a vádirat közlésétől számított harminc napon belül kérhet. Ha ugyanis a fél kérelmétől függetlenül a bíróságnak más kötelezettsége is van a perbeállítással kapcsolatban, akkor eljárására az előbbiek szerint a Kp. 20. § (4) bekezdése az irányadó elsődlegesen. A perbelépés lehetőségéről való értesítést ebben az esetkörben a bíróság akár hivatalból, akár valamely fél kérelmére az ítélet jogerőre emelkedéséig az eljárás bármely szakaszában meg kell, hogy tegye.

A Kúria egy döntésében kimondta, hogy az elsőfokú bíróságnak a Kp. 20. § (7) bekezdését kiterjesztően értelmező levezetése nem jogszerű. Az alapvető jogok biztosának értesítése ugyanis Alaptörvényből eredő bírói kötelezettségen alapul, amire a fél kérelme vonatkozhat ugyan, de annak teljesítése nem múlhat kizárólag annak pusztán ügyféli indítványként való megítélésén.

A Kp. 20. § (7) bekezdésének ilyen értelmezési módja ütközik a Kp. 20. § (4) bekezdésével, figyelemmel az Alaptörvény P) cikkének érvényesülését szolgáló általánosan meghatározott állami kötelezettségekre.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.