A földeken fennálló haszonélvezeti jog aktuális szabályozásáról

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Tóth Blanka | 2022.07.14 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 2014. május 1-jével megszüntette azoknak a természetes, illetve jogi személyeknek a haszonélvezeti jogát, akiknek a jogosultsága nem közeli hozzátartozóval 2014. április 30-án fennálló, határozatlan időre vagy 2014. április 30. napja után lejáró, határozott időtartamra kötött szerződésen alapult.

Az Európai Bíróság C–235/17. számú ügyében hozott ítélete alapján azonban elrendelték az ingatlan-nyilvántartásból törölt haszonélvezeti jog visszajegyzésének, valamint a törlés alapján járó kompenzációs eljárás megindításának lehetőségét. Erre az érintett személyeknek a vonatkozó törvényben meghatározott határidőn belül nyílik lehetősége. 

A két eljárás egymás után, illetve egymástól függetlenül is megindítható. Van lehetőség kompenzációs eljárást kezdeményezni anélkül is, hogy a jogosult kérné a törölt haszonélvezeti jogának visszajegyzését, illetve fordítva is. 

Amennyiben a jogosult a haszonélvezeti jogát is vissza akarja jegyeztetni és a kompenzációra is igényt tart, abban az esetben a kompenzációs eljárást a visszajegyzési eljárás lezárását követő 60 napos jogvesztő határidőn belül kell megindítania. Az eljárásokat a Nemzeti Földügyi Központ folytatja le, melynek döntése ellen jogorvoslati eljárásnak van helye. 

A jogosultak köre mindkét esetben megegyezik, tehát az olyan természetes személyek, jogi személyek vagy azok jogutódjai jogosultak a haszonélvezeti joguk ingatlan-nyilvántartási visszajegyzésre, illetve a kompenzációra, akiknek

• 2014. április 30-án fennálló, határozatlan időtartamra, 
• 2014. április 30-a után lejáró, határozott időtartamra nem közeli hozzátartozókkal kötött szerződéssel alapított használati joga 2014. május 1-jén a törvény erejénél fogva szűnt meg.

A jogosultságot az eljárás megindításakor igazolni kell. 

Az alábbiakban a két eljárás egyes részletszabályait foglaljuk össze.

Visszajegyzési eljárás

A visszajegyzési eljárás két további eljárásból áll: 

• visszajegyezhetőség vizsgálatára irányuló és
• visszajegyzés átvezetésére irányuló eljárásból.

Visszajegyezhetőség vizsgálatára irányuló eljárásban az kerül vizsgálat alá, hogy van-e bármilyen akadálya a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásba való visszajegyzésének. A vizsgálati eljárás megindítása az ingatlan-nyilvántartásba tényként feljegyzésre kerül. 

Az eljárásban az alábbi személyek minősülnek ügyfélnek: 

• a törölt haszonélvező vagy a törölt haszonélvező jogutódja, 
• az érintett ingatlan ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa, haszonélvezője,
• használati jogosultsággal rendelkező személy,
• az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét az eljárás tárgya közvetlenül érinti. 

Az eljárás – amennyiben a törvényben előírt feltételek fennállnak – irányulhat a törölt haszonélvezeti joggal korábban terhelt terület egészére, illetve annak egy részére is.

Nem lehetséges a visszajegyzés, ha az érintett ingatlant kisajátították (közérdek) vagy tulajdonjogát kisajátítást pótló adásvételi szerződéssel átruházták. 

Ha a hatóság úgy döntött, hogy visszajegyzésnek van helye (a döntéssel összefüggő jogorvoslati eljárás lezárultával), hivatalból továbbítja határozatát az ingatlanügyi hatóságnak a visszajegyzés átvezetésére. 

Kompenzációs eljárás

A kompenzációs eljárás tárgya annak eldöntése, hogy a kérelmezőt megilleti-e a kompenzáció, és ha igen, mekkora összegben. 

Ebben az eljárásban ügyfélnek minősül:

• a törölt haszonélvező vagy a törölt haszonélvező jogutódja, 
• az érintett ingatlan haszonélvezet-törléskori tulajdonosa vagy annak jogutódja,
• mindaz a személy, akitől a kérelmező a haszonélvezeti jog törlésére tekintettel bármilyen formában juttatást kapott. 

A kompenzáció alapja a törölt haszonélvezeti jog egyévi értéke. Az egyévi érték a haszonélvezeti joggal korábban terhelt ingatlan – haszonélvezeti jog törlésének időpontjában fennálló – forgalmi értékének 1/20-a.

A kompenzáció mértéke – amennyiben a haszonélvezeti jogot visszajegyezték – az egyévi érték és a törölt és visszajegyzés közötti évek szorzatával számítható ki. 

Ha a haszonélvezeti jog visszajegyzésére nem került sor, a mérték megállapításánál különbséget kell tenni határozott és határozatlan időre alapított haszonélvezeti jog között, figyelemmel kell lenni a törölt haszonélvező életkorára, illetve arra, hogy természetes vagy jogi személy-e.

A kompenzáció összege ettől a mértéktől eltérően is megállapítható az adott ügy egyedi körülményeire, illetve azok megfelelő igazolására tekintettel (kiegészítő kompenzáció). Azonban mind a kompenzáció, mind a kiegészítő kompenzáció összege csökkenthető azzal az értékkel, amelyet a kérelmező a haszonélvezet törlésére tekintettel bármilyen formában kapott a tulajdonostól vagy bárki mástól. 

A kompenzációt egy összegben az állam fizeti meg a jogosult részére.

A jelen cikkben bemutatott eljárások lefolytatása során a törölt haszonélvezeti jog jogosultjai – ha hosszabb idő eltelte után is, de – számíthatnak kompenzációra. Az viszont jól látszik, hogy erre egy összetettebb folyamat eredményeként kerülhet sor, mely során szakértőink mind jogi tanácsadás, mind jogi képviselet formájában állnak az érintett személyek szíves rendelkezésére.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.