A váltó bemutatásával kapcsolatos gyakorlati kérdés

Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt | 2023.06.08 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A magyar jogban a váltóval kapcsolatos rendelkezéseket a 2017. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Vt.) szabályozza. A váltójogi szabályok egyébként a korábbi, az 1965. évi 1. törvényerejű rendelet és az 1/1965 (I. 24.) IM rendelet (Vár.) szerinti szabályozást követik. Ennek megfelelően számos olyan eseti bírói döntés van, amik még a korábbi szabályozás alapján születtek, ellenben mind a mai napig lehet rájuk hivatkozni, hiszen olyan elvi jellegű kérdésekben foglalnak állást, amikben a jogszabály nem változott. A váltó kapcsán mindig is izgalmas kérdés volt, hogyan lehet azt fizetés végett bemutatni, illetve milyen akadályok lehetnek ebben a körben, sőt hogyan lehet ezeket kiküszöbölni. 

A váltó – jellegéből eredően – úgy működik, hogy a váltóbirtokos a követelésének érvényesítése során bemutatja azt a váltóadósnak fizetés végett. Amennyiben a váltóadós a elfogadást vagy a fizetést megtagadja, a váltóbirtokos jogosult a többi kötelezettel szemben, így a váltókezesekkel szemben is fellépni. Azonban a Vt. 44. § (1) bekezdése értelmében a fizetés megtagadását közokirattal kell igazolni (óvás a fizetés hiánya miatt), ez pedig a közjegyző által felvett óvás. 

Az óvás intézménye azért fontos, mert a Vt. értelmében a határozott napra szóló váltó kifizetésének hiánya miatt az óvást az elmulasztott fizetés napját követő két munkanap valamelyikén kell felvenni.

Mit lehet a váltó kiállításakor tenni, hogy nem merüljenek fel az óvással összefüggő többletkötelezettségek? 

A Vt. értelmében arra is van lehetőség, hogy a kibocsátó, bármelyik átruházó vagy kezes a váltóra írt és aláírt ilyen kikötéssel: „költség nélkül”, „óvás nélkül” vagy más azonos értelmű nyilatkozattal felmentse a váltóbirtokost az alól a kötelezettség alól, hogy megtérítési igényének érvényesítése végett akár elfogadás hiánya, akár fizetés hiánya miatt óvást vétessen fel. Ezzel pedig a fentiekben részletezett óvási kötelezettség eleve kizárható már a kiállításkor és a követelésérvényesítés során a váltóbirtokos elviekben egyszerűbb helyzetbe kerül. 

Amennyiben az „óvás nélküli” nyilatkozatot a váltót kibocsátó személy teszi, úgy ez a váltó minden aláírójára, azaz a kezesekre is kiterjed. Azonban a Vt. azt is kimondja, hogy az „óvás nélküli” váltó esetében is elengedhetetlen a határidőn belüli bemutatási kötelezettség teljesítése, valamint a kötelező értesítések megtétele. 

Kérdés, hogy a váltóbirtokos jogosult-e az óvás nélküli váltó esetén a bemutatás sikertelenségét saját nyilatkozatával igazolni. Erre a bírósági gyakorlat nem ad lehetőséget, ellenben ez nem jelenti a váltó érvényesítésének akadályát, hiszen ha a váltóbirtokos elévülési időn belül pert kezdeményez, akkor igazoltan a perindítással szólíthatja fel fizetésre a kötelezettet vagy a kezest, és ilyen esetben ez tekintendő a bemutatás napjának, azaz ilyen módon utólag pótolható a perindítással a nem igazolt váltóbemutatás. A jogkövetkezménye ennek az eljárásnak csupán az lesz, hogy a váltóbirtokos a váltóbemutatást követően tudja a Vt. szerinti kamatokat követelni a kezestől vagy a kötelezettől.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.