Egy kis számvitel koncesszori alvállalkozóknak

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2023.06.29 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

Vészesen közeledik július 1-je, amikor új élet és új időszak veszi kezdetét a hazai hulladékgazdálkodásban.

Minden bizonnyal a koncessziót elnyert MOL Nyrt. által alapított koncessziós társaság alvállalkozói is gőzerővel készülnek az új feladatokra, így nem árt ismertetni azokat a gyakorlati elvásárokat, amelyek a számviteli feladatok körében várnak rájuk.

A Ht. külön előírásokat tartalmaz a koncessziós társaság, a koncesszori alvállalkozó, az érintett hulladékégető mű, valamint a B3 alkategóriájú hulladéklerakó üzemeltetője (a továbbiakban: kötelezettek) beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre a számvitelről szóló törvénytől eltérően.

A napokban kihirdetésre került az a kormányrendelet [235/2023. (VI. 16.) Korm. rendelet], amely a részletes szabályokat tartalmazza. Nézzük most meg ezek közül a legfontosabbakat.

A kötelezetteknek – a számviteli politika részeként – olyan számviteli szétválasztási szabályzatot kell kidolgozniuk, és az egyes tevékenységeikre olyan elkülönült nyilvántartást kell vezetniük, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát, valamint kizárja a keresztfinanszírozást.

A kötelezetteknek a tevékenységük számviteli szétválasztása során a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) szerinti alapelvek alkalmazása mellett az alábbi követelményeket kell figyelembe venniük: 

a) egységesség elve: a számviteli szétválasztás során alkalmazott szabályrendszer megváltoztatásáról a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt a kötelezettek tájékoztatják, valamint a szabályrendszer megváltoztatását a kötelezettek számviteli szétválasztási szabályzatukban rögzítik, és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatják;

b) teljes körű tevékenységhez rendelés elve: a tevékenységek számviteli szétválasztása során – közvetlen hozzárendelés vagy más felosztási módszer alapján – minden eszköz, forrás, bevétel, költség és ráfordítás felosztásra kerül a tevékenységek között, a felosztás után nem marad tevékenységre fel nem osztott tétel.

Az eszközöket, forrásokat, bevételeket, költségeket és ráfordításokat elsődlegesen közvetlenül kell felosztani. Ha az eszközök, források, bevételek, költségek és ráfordítások az egyes tevékenységekhez nem rendelhetők hozzá közvetlenül, akkor a kötelezetteknek a számviteli szétválasztási szabályzatukban meghatározott módszerek és vetítési alapok alapján kell elvégezni a felosztást. Az eszközökhöz és forrásokhoz kapcsolódó bevételek, költségek és ráfordítások egymással összhangban kerülnek a tevékenységek között felosztásra.

Amennyiben a kötelezett koncesszori alvállalkozó, a szétválasztást a számviteli szétválasztási szabályzatában meghatározott módon, az eszközeit, a forrásait, a bevételeit, a költségeit és a ráfordításait azok felmerülésének elsődleges helye szerinti bontásban, a Ht.-ban meghatározott tevékenységek között felosztva készíti el.

A számviteli szétválasztási kötelezettséggel érintett eszközöket, forrásokat, bevételeket, költségeket és ráfordításokat tevékenységenként úgy kell nyilvántartani, hogy az egyes tevékenységeken belül a kötelezettek az egyes termékeknek és e termékekből származó hulladéknak az átvételére, gyűjtésére, elszállítására, előkezelésére, kereskedelmére és kezelésre történő átadására – ideértve az ezek által érintett hulladékgazdálkodási létesítmények fenntartását és üzemeltetését – vonatkozó elkülönített adatokat tudjanak szolgáltatni a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal részére.

A tevékenységek számviteli szétválasztása során alkalmazott, az adott tevékenységgel érintett eszközök, források, bevételek, költségek és ráfordítások körét meghatározó módszereket és vetítési alapokat a kötelezettnek a számviteli szétválasztási szabályzatában kell rögzíteni.

A számviteli szétválasztási szabályzat az alábbiakat tartalmazza:

a) a közvetlenül az adott tevékenységhez hozzárendelhető és

b) a közvetlenül az adott tevékenységhez hozzá nem rendelhető, de vetítési alapok alapján egyértelműen felosztható,

a számviteli szétválasztási kötelezettséggel érintett tevékenység érdekében felmerülő eszközök, források, bevételek, költségek és ráfordítások körét, továbbá az alkalmazandó felosztási szabályokat.

További előírás, hogy az éves beszámoló kiegészítő mellékletében a számviteli szétválasztási szabályzat vonatkozó előírásaira hivatkozni kell.

A kötelezettek tárgyévi beszámolójának kiegészítő melléklete a hulladékgazdálkodási feladatok ellátásához kapcsolódó tevékenységek beszámolási időszak alatti megszűnése esetén is tartalmazza az egyes tevékenységekhez kapcsolódóan elkészített mérlegeket és eredménykimutatásokat.

A számviteli szétválasztási szabályzatnak a Ht.-ban és a rendeletben foglaltaknak való megfelelőségét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal ellenőrizheti.

A kötelezetteknek az éves beszámoló Szt. szerinti könyvvizsgálatát a rendeletben meghatározott eltéréseknek megfelelően kell elvégeztetni.

A kötelezettek könyvvizsgálója az éves beszámolóra vonatkozó könyvvizsgálói jelentésében

a) nyilatkozik arról, hogy

(i) a kötelezett által kidolgozott és alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok a jogszabályi előírásoknak megfelelnek, és

(ii) az alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok és az egyes tevékenységek közötti tranzakciók árazása biztosítja a hulladékgazdálkodási feladatok ellátásához kapcsolódó tevékenységek és a kötelezett további tevékenységei közötti keresztfinanszírozás-mentességet, továbbá

b) külön véleményt fogalmaz meg arról, hogy az éves beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatott, tevékenységenként szétválasztott mérlegeket és eredménykimutatásokat az Szt. előírásaival, valamint a kötelezettek számviteli szétválasztási szabályzatában foglaltakkal összhangban állították-e össze.

A rendelet 2023. július 1-jén lép hatályba.

A rendelet szabályait a beszámolási és könyvvezetési kötelezettségre, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére vonatkozóan 2023. július 1. napjától kell alkalmazni azzal, hogy a 2023. július 1. napjától 2023. december 31. napjáig terjedő időszakra vonatkozó tevékenységi beszámolóban előző évre vonatkozóan nyitó adatokat nem kell szerepeltetni.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.