Szőr mentén a panasztörvényről I. – a törvény személyi hatálya a magánszektorban

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2023.07.20 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Hamarosan hatályba lép a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Törvény).

A Törvény deklarált célja az állami szervek működésébe vetett közbizalom növelése, nem elvitatva a bejelentések jelentőségét a magánszektorban és a közszférában működő munkáltatók esetében sem. Nem kevésbé fontos szempont a korrupció elleni fellépés.

A Törvény jelentősége tehát abban áll, hogy az állami és önkormányzati szerveken túl a Törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaságokra – a Törvény fogalomhasználata alapján foglalkoztatókra – is kötelezettségeket ró.

Ezeket mutatjuk be röviden néhány bejegyzésben.

A fogalmakkal kezdve három fontos definíciók találunk:

Foglalkoztatásra irányuló jogviszony: minden olyan jogviszony, amelyben a foglalkoztatott a foglalkoztató részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez vagy önmaga foglalkoztatását végzi.

Foglalkoztató: aki természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat.

Foglalkoztatott: az a természetes személy, aki a foglalkoztató számára és annak irányítása alatt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében, ellenérték fejében tevékenységet végez, vagy önmaga foglalkoztatását végzi.

Kikre vonatkozik a Törvény foglalkoztatói oldalon?

Annak a foglalkoztatónak, amely legalább 50 személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat, belső visszaélés-bejelentési rendszert kell létrehoznia.

A rendszert a foglalkoztatónál egy erre a célra kijelölt, pártatlan személy vagy szervezeti egység működtetheti.

A rendszer működtetésével szerződés keretében bejelentővédelmi ügyvéd vagy más külső szervezet is megbízható.

A rendszerben jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni.

A rendszerben bejelentést az alábbi személyek tehetnek:

a) a foglalkoztató által foglalkoztatott,

b) az a foglalkoztatott, akinek a foglalkoztatónál fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt (jellemzően egy volt munkavállaló),

c) a foglalkoztatóval foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében ezen jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött (ez jellemzően az állásinterjú),

d) az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolatban áll,

e) a foglalkoztató tekintetében tulajdonosi részesedéssel rendelkező személy, valamint a foglalkoztató ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó személy, ideértve a nem ügyvezető tagot is,

f) a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy,

g) a foglalkoztatónál tevékenységet végző gyakornok és önkéntes,

h) a foglalkoztatóval a d), e) vagy g) pont szerinti jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött, és

i) az a személy, akinek a d), e) vagy g) pont szerinti jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata a foglalkoztatóval megszűnt.

A bejelentést írásban, vagy szóban (telefonon vagy más hangüzenetküldő rendszer útján, vagy személyesen) lehet megtenni.

Megállapítható, hogy a bejelentés megtételére jogosultak köre meglehetősen széles. A szabályozás olyan személyekre is kiterjed, akik – noha nem minősülnek munkavállalónak – kulcsszerepet játszhatnak a jogsértések feltárásában, és munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységükkel összefüggésben gazdaságilag kiszolgáltatott helyzetben találhatják magukat.

A következő bejegyzésben a rendszer működését fogjuk bemutatni.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.