A visszaélést bejelentő mentesítése a szankciók alól a Panasztörvény tükrében

Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. | 2023.12.07 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A Panasztörvény alapján többek között az érintett vállalkozások dolgozói, alvállalkozói, tulajdonosai bejelentést tehetnek a visszaélés-bejelentési rendszer alkalmazására kötelezett cégek feltételezett jogellenes gyakorlata, intézkedése kapcsán. A bejelentésre jogosultak körét Dr. Zalavári György ügyvéd korábbi cikke részletesen elemezte.

Azonban a bejelentő adott esetben joggal tarthat attól, hogy a vállalkozás tulajdonosai, vezetői nem fognak örülni a megindult eljárásnak és vele szemben hátrányos jogkövetkezményeket próbálnak alkalmazni vagy ellehetetlenítik. A jogalkotó ezért külön törvényi védelmet, mentesülést biztosít a jogszabályban a bejelentő számára az esetleges hátrányos intézkedések kapcsán.

A törvény szerint minden, a közérdekű bejelentő számára hátrányos intézkedés, amelyre a közérdekű bejelentés miatt kerül sor – a rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közlő bejelentések kivételével – jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.

Mi lehet ilyen hátrányos intézkedés?

Hátrányos intézkedésnek minősül a bejelentő számára hátrányos cselekmény vagy mulasztás, különösen

a) a felfüggesztés, a csoportos létszámcsökkentés, a felmondás vagy ezekkel egyenértékű intézkedések,

b) a lefokozás vagy az előléptetés megtagadása,

c) a munkaköri feladatok átruházása, a munkavégzés helyének megváltoztatása, a bércsökkentés, a munkaidő megváltoztatása,

d) a képzés megtagadása,

e) a negatív teljesítményértékelés vagy munkareferencia,

f) a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyára vonatkozó törvény szerinti bármely hátrányos jogkövetkezmény – így különösen fegyelmi intézkedés, megrovás, pénzügyi szankció – alkalmazása,

g) a kényszerítés, a megfélemlítés, a zaklatás vagy a kiközösítés,

h) a hátrányos megkülönböztetés, hátrányos vagy tisztességtelen bánásmód,

i) a határozott idejű foglalkoztatásra irányuló jogviszony határozatlan idejűvé átalakításának elmulasztása, ha a foglalkoztatott jogszerű elvárása az volt, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát határozatlan idejűvé változtatják,

j) egy határozott idejű munkaszerződés megújításának elmulasztása vagy annak idő előtti megszüntetése,

k) a károkozás, amely magában foglalja a személy jóhírnevének megsértését vagy a pénzügyi veszteséget, beleértve az üzleti lehetőség elvesztését és a bevételkiesést is,

l) az olyan intézkedés, amelynek eredményeképpen okkal következik, hogy az adott személy a jövőben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya szerinti ágazatban nem létesíthet,

m) az egészségügyi alkalmassággal összefüggő vizsgálat előírása,

n) az áru- vagy szolgáltatási szerződés idő előtti megszüntetése vagy felmondása, és

o) az engedély visszavonása.

A hátrányos intézkedéssel összefüggő hatósági vagy bírósági eljárás során – ha a bejelentő a bejelentés megtétele jogszerűségét bizonyítja – vélelmezni kell, hogy a hátrányos intézkedésre a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor, és a hátrányos intézkedést hozó személyt terheli annak bizonyítása, hogy a hátrányos intézkedés megtételére alapos indokkal és nem a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor.

Minden, a bejelentő tulajdonában álló jogalany vagy a bejelentővel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban vagy más, szerződéses jogviszonyban hozott hátrányos intézkedés, amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor, jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.

A bejelentés jogszerű megtétele esetén a bejelentő nem tekinthető a törvény által védett titok nyilvánosságra hozatalával összefüggő korlátozást vagy más, az információfelfedésre vonatkozó jogszabályi korlátozást megszegőnek, és az ilyen bejelentés tekintetében nem terheli felelősség, ha a bejelentő alapos okkal feltételezte azt, hogy a bejelentés szükséges volt a bejelentéssel érintett körülmények feltárásához.

A bejelentés jogszerű megtétele esetén a bejelentőt nem terheli felelősség a bejelentésben szereplő információk megszerzése vagy az azokhoz való hozzáférés tekintetében, kivéve, ha a bejelentő az információk megszerzésével vagy az azokhoz való hozzáféréssel bűncselekményt követett el.

A bejelentő a bejelentés jogszerű megtételéért nem vonható felelősségre, ha a bejelentő alapos okkal feltételezte azt, hogy a bejelentés szükséges volt a bejelentéssel érintett körülmények feltárásához.

A bejelentő a mentesülésére – a bejelentés megtétele jogszerűségének bizonyítása mellett – hivatkozhat. Az állam a bejelentő részére a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvényben meghatározott támogatásokat biztosítja, így tájékoztatást és tanácsadást nyújt a bejelentők rendelkezésére álló eljárásokról és jogorvoslati lehetőségekről, a bejelentők védelmével összefüggő, e törvény szerinti szabályokról, a bejelentők e törvény szerinti jogairól és kötelezettségeiről. A védelem irányadó arra az anonim bejelentőre is, aki személyazonosságának felfedése nélkül tesz jogszerű bejelentést, és későbbi azonosítását követően vele szemben hátrányos intézkedést tesznek meg. Az is a bejelentőre vonatkozó védelemben részesül, aki a jogszerű bejelentést tevő bejelentő részére segítséget nyújt a bejelentés megtétele során, vagy a jogszerű bejelentést tevő bejelentővel kapcsolatban álló olyan személy – így különösen a bejelentő munkatársa vagy családtagja –, akit szintén hátrányos intézkedés érhet.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.