Az élettárs feljogosítása a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján lakott lakás használatára a Ptk. szabályai alapján

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Garadnai Tibor | 2023.12.14 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Míg az élettársak által közös jogcím alapján használt lakás esetében a kapcsolat megszűnése utáni lakáshasználat alapvetően a házastársak hasonló helyzetben történő lakáshasználatának rendezését követi, addig az egyik élettárs által kizárólagos jogcímen (tulajdonosként, bérlőként, haszonélvezőként) használt lakás esetében eltérő a rendezés iránya.

Ugyan ilyenkor házastársak közül is a jogcímmel rendelkezőt illeti meg főszabályként a használat joga, az élettársak körében némiképp más a megközelítés módja.

A jogcímmel nem rendelkező volt élettárs használati joga megszűnik, ha az élettársi kapcsolat véget ér. Ezt az élettársat a bíróság a Ptk. 4:94. §-ának rendelkezései alapján kivételesen jogosíthatja fel a használatra, ehhez kifejezett kérelemre van szükség.

A volt élettárs akkor jogosítható fel a további használatra, ha legalább egy évig fennállt az élettársi kapcsolat és abból gyermek származott.

A gyermek lakáshasználati joga különös jelentőségű, a gyermek számára a lakhatás biztosítása elemi létfeltétel.

Ebben a körben különös értelme van az egy évig fennálló élettársi kapcsolatnak: bizonyos – minimális – idejű együttélés szükséges ugyan, hogy egyáltalán megállapíthatók legyenek az élettársi kapcsolat elemei, hosszabb időtartam előírása azonban már a gyermek alapvető érdekeit sérthetné.

Ha az élettársaknak nincs közös gyermekük, bármilyen hosszú együttélés alapján sem jogosítható fel a használatra jogcímmel nem rendelkező élettárs a további használatra (természetesen a felek közötti megállapodással van erre mód).

A Ptk. 4:94. § (2) bekezdése alapján a bíróság ilyen esetben elsősorban azt vizsgálja meg, hogy az osztott használatnak fennállnak-e a feltételei.

Az osztott használattal összevetve kivételes megoldás az, ha a bíróság a lakáshasználatra jogcímmel nem rendelkező élettársat jogosítja fel a kizárólagos használatra, ennek azonban a 4:94. § (3) bekezdése több feltételét jelöli meg.

Így szükséges az, hogy a közös kiskorú gyermek felett vagy a több közös kiskorú gyermek közül legalább az egyik felett szülői felügyeleti joggal rendelkezzen, s a kiskorú gyermek lakáshasználata másként ne legyen megoldható. Ez utóbbi feltételt szigorúan kell értelmezni, szűkítő jelleggel. Mindemellett erre csak olyan lakás esetében van lehetőség, amelynek használata felett az élettárs szabadon rendelkezik (tulajdonjog, haszonélvezeti jog), bérleti jog esetében tehát nem alkalmazható megoldás.

Ez utóbbi rendelkezések megfelelnek a házastársak esetén alkalmazható rendezés lehetőségének: a 4:83. § (3) bekezdése alapján a bíróság a házastársat ugyanezen feltételek mellett jogosíthatja fel a másik házastárs kizárólagos jogcíme alapján használt lakás használatára.

A 4:94. § további rendelkezései is megfelelnek a házastársi lakáshasználatra vonatkozó szabályoknak.

Így lehetséges, hogy a bíróság az osztott vagy kizárólagos használatot meghatározott időre vagy feltétel bekövetkezéséig biztosítja. Erre akkor van mód, ha azok a körülmények, feltételek, amelyekre a bíróság a döntését alapította, előreláthatólag meghatározott ideig állnak fenn (a lakáshasználat kérdése másként megoldható lesz), de akár az is elvárható az élettárstól, hogy lakhatását egyéb módon, saját erejéből oldja meg.

Ekkor valóban csak átmeneti időre áll fenn az osztott, illetve kizárólagos lakáshasználat. Ezzel áll párhuzamban az a rendelkezés, amely szerint nem rendelhető el a jogcímmel nem rendelkező élettárs javára az osztott vagy kizárólagos használat, ha a volt élettársnak van más – nemcsak feltétlenül az adott helységben lévő – beköltözhető ingatlana vagy egyoldalú nyilatkozatával beköltözhetővé tett lakása. E mögött az a megfontolás áll, hogy ilyenkor nincs olyan családvédelmi érdek, amely a különös rendelkezéseket indokolná.

A házastársak körében is új az a rendelkezés, amelyet a Ptk. megismétel az élettársi lakáshasználat körében: a kizárólagos használatra jogosult volt élettárs a bérlő jogállásba kerül, amely jogviszony rendes felmondással csak akkor szüntethető meg, ha a tulajdonos (haszonélvező) másik lakhatási lehetőséget tud biztosítani.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.